Juhász Sándor a magyar szenior golfozók egyik kiemelkedő alakja, aki több alkalommal szerzett aranyérmet a magyar szenior golfbajnokságokban. A 2021-es versenyen, a szuper szenior férfi kategóriában nyert bajnoki címet. Eredményei között szerepel számos hazai és nemzetközi siker, amelyek révén elismert tagja a magyar golfközösségnek​. Vajon hogyan kerül a harcművészetek oldalára a golf…

Harcművészetek és a golf?

Ki hallott még ilyet?

Hogy jöhet ez szóba, így együtt?

A judotól a kendóig, a világon a többszáz változatban előforduló küzdő és forma gyakorlatokat hogyan lehet egy platformra hozni, vagy akárcsak egy lapon említeni a golfozással? Mi lehet a közös a látszatra teljesen idegen mozgásformák között?

És azonnal kínálkozik a magyarázat. Biztosan érezte már mindenki, hogy ha pontosan akarunk valamit csinálni, akkor jobban kell figyelni, összpontosítani.

Na, de kezdjük az elemzést a jóval idősebb harcművészetekkel. Amióta az ember közösségekben él, rákényszerül valamilyen megpróbáltatásra. Az élelemért, ivóvízért, lakhelyért, vagy egyszerűen a hatalomért. Régebben ezek a küzdelmek véresen komolyak voltak, akár háborúkat is jelentettek. Napjainkra ezek a küzdelmek sportágakká formálódtak és milliók szórakozását, szórakoztatását jelentik szerte a világon.

A legfontosabb alapfeltételek – amik a tevékenység végzéséhez szükségesek – közül kiemelkedik a mentális állapot, a pillanatnyi lelki beállítottság.

Ez az, ami már együttes elbírálást tesz lehetővé.

Mi kell a pontossághoz? Abszolút figyelem, koncentráció, fókuszolás, mert ha ez hiányzik, akkor az ellenfél akciója után csak fekszünk a földön, talán nem is tudva, hogy mi történt, vagy látjuk magunk előtt a mosolygó labdát, ami ugyanúgy ott fekszik, mint amikor nekiláttunk az ütésnek, vagy néhány métert előre gurul egy nagy tenyérnyi kiásott fűcsomó kíséretében.

Maga a káromkodás ugyanaz, csak a nagysága változik az ilyen esetekben, vérmérsékletünk szerint.

A mozgás ugyanolyan. Míg az egyiknél a folyamatos figyelem az ellenfél gyenge pontjainak kifürkészése, támadó mozdulatainak kivédése, semlegesítése, addig a másikban a milliószor megpróbált ideális mozdulatsor pontos végrehajtása a fókuszolás tárgya.

Sajnos az ember nem olyan, mint a televízió, hogy benne van mind a párszáz csatorna és elegendő a csatornaváltó működésének ismerete ahhoz, hogy könnyen kiválaszthassuk a nézni kívánt adást. Ilyen gomb rajtunk nincs, és ez okozza a nehézségeket minden mozdulatunknál.

Miután ezeknél minimum tíz-húsz dologra kell figyelni a jó végrehajtáshoz, ez megosztott figyelmet is kíván egyszerre, és ezért nehéz mindkét sportág űzése.

Annyit kell gyakorolni, hogy a koncentrációnk súlypontja a legfontosabb mozzanatokra korlátozódjon, és azt is végtelen könnyedséggel tudjuk megcsinálni. Ha nem így próbálkozunk, akkor a mozgáshibák előjönnek, a nem megfelelő erőközlés erőlködéssé válik és már be is következik a vereség, vagy a gyenge teljesítmény.

A fentiek alapján érzékelhető, hogy mindkét sportág kölcsönösen segítheti egymást, sőt kifejezetten ajánlható a fiatalok számára is, különös tekintettel arra, hogy amikor a harcművészeti ág már olyan fizikai követelményeket támaszt a sportolóval szemben, amit nem tud végrehajtani a kora miatt, akkor a golf akár 80-90 éves korig is űzhető, mivel a megszerzett koncentráció, a figyelemösszpontosítási képesség még megfelelő a golfhoz, mint élvezetes szabadidős tevékenységhez.

Juhász Sándor

Bükfürdő, 2024.09.18.