Dr. Lombosi Melinda judóban elért sikerei révén vált ismertté. Különböző hazai és nemzetközi versenyeken vett részt. Aztán gondolt egyet és kipróbálta magát erőemelőként is. Természetesen sikerült itt is hamar a csúcsra jutnia sőt, történelmet írnia a sportágban. A részletekről Melindát kérdeztük.

Hogyan lettél sportoló, mikortól számítod a versenyzői pályádat, milyen eredményeket értél el? 

Nem volt más választásom…(nevet)…mivel nálunk családi hagyomány volt a sport nekem is sportolni kellett. Hozzá teszem 14 éve koromig nem szerettem sportolni, kövér kislány voltam, átlagos képességekkel. És minden mást is szerettem volna csinálni, átlagos dolgokat, mint a többi gyerek. De mára 46 évesen tudom, hogy a legnagyobb hiba, amit elkövethettem volna az életben, az, hogy átlagos maradok. Úszással kezdtem 3 éves koromban tanultam meg úszni, óvodás voltam, amikor az első úszóversenyemen indultam. Úszásban városi, megyei versenyekre jártunk. Amit nem éltem meg annyira jól, mert mindig voltak sokkal jobbak nálam, én csak indultak még kategória voltam. De azért valahol a dobozban van néhány úszásban szerzett érmem. Aztán amikor nyolcadikos voltam, apukám kitalálta, hogy judozni fogok. Először csak heti 1 edzésre jártam, fél év múlva egy területi versenyen találtam magam, fogalmam sem volt arról mi az a judo verseny és ha jól emlékszem 2. lettem. Aztán már abban az évben országos rangsorversenyt nyertem 4 ippon győzelemmel, ifi magyar bajnokságot nyertem, következő évben, aztán nyertem junior OB-t és felnőttet is 2008!!!-ban, amikor  már gyakorlatilag nem judoztam, csak két edzőpartnerrel 4 szőnyegen saját magam készültem a versenyre. 1995-ben indultam első erőemelő versenyemen is, a mostaniakhoz képest vicces eredményekkel. Egyébként 16 sportágban indultam versenyen, de nem tudom felsorolni őket. Volt benne pl. sakk és tánc is, duatlon, triatlon is. De mindig is tudtam, hogy nekem valami kiemelkedőt kell alkotnom a sportban, még ha a fene fenét eszik, akkor is és azt is tudtam, hogy ez a súlyokkal lesz kapcsolatos. Így 2006-ban kezdődött el újra az erőemelő, inkább fekvenyomó „karrierem”. Ahonnan az indultak még hazai versenyen kategóriából tíz év alatt a világ legjobb fekvenyomói között találtam magam. Mondhatni, hogy volt időszak, amikor a világ legerősebb női közé tartoztam, talán volt, amikor én voltam a világ legerősebb anyukája. Tartottam Európa-csúcsot, világcsúcsot, jelenleg még most is tartok pár korosztályos Európa-csúcsot, úgy hogy gyakorlatilag 2020-ban visszavonultam a világszintű versenyzéstől. Természetesen számos országos csúcsot is tartok.

Mire vagy a legbüszkébb a sportban?

Több dologra is.

1. hogy én ezt mindig tanulás és munka mellett csináltam, sosem voltam fizetett sportoló, én fizettem a versenyzésemet gyakran hitelből, volt, hogy a tanítványaim versenyzését is én fizettem.
2. Arra, hogy az erőemelésben többször írtam történelmet. pl. én nyomtam először 200 kg-mot fekvenyomó ruhában, és arra is, hogy 2019-ben a Tokio-ban a Vb-n négy érmet szerzetem. 10 napig tartott a verseny, abból 4x versenyezetem, és ha jól emlékszem több, mint 10 versenyzőm volt kint a versenyen és kb. 10 érmet szereztünk, ha jól emlékszem. És mindezt szülés után 1.5 évvel, 41 évesen. Azért tudtam 4x versenyezni, mert indultam a saját korcsoportomban és open korcsoportban és segítő ruházatban és anélkül is. Így, open korcsoportban két ezüst, master korcsoportban pedig 1 arany és 1 ezüstérmet szereztem. Ezt csak én csináltam meg eddig az erőemelésben. Hozzá teszem már senki nem fogja tudni, mert a versenyzőnek döntenie kell, melyik korcsoportban indul. tehát egy versenyen vagy open, vagy a saját korcsoportjában indul.
3. Futottam Balaton-maratont 2007-ben és Triatlon városi diákolimpiát és duatlon városi diákolimpiát nyertem talán 1995 vagy 1996-ban, úgy hogy az úszás, futás kerékpár a judo edzéseim kiegészítései voltak.
4. És arra, hogy mindezek mellett majdnem kitűnő tanuló voltam középiskolában, általánosban 4.3.

Hogyan lett belőled erőemelő? Hogy lettél ebben is versenyző?

Apukám amúgy súlyemelő edző volt és a súlyemelő teremben nőttem fel, mindig is vonzódtam a súlyokhoz. Egy családi legenda szerint 5 éves koromban kinyomtam a 20 kilós rudat fekve. Mindig tudtam, hogy nekem valami nagy dolgot kell alkotnom, ami súlyzókkal kapcsolatos, csak nem tudtam, hogyan és mikor. Kb. 35 év kellett hozzá. Sokan le akartak beszélni az erőemelésről, mondván az nem nőknek való, majd nem lehet gyereked stb. Szerencsére én ezeket a nézőpontokat elengedtem a fülem mellett. Ma meg már divat, egy szubkultúra a női erősport, erőemelés.

Mi hajtott a jobb és jobb eredmények felé?

Az, alap pszichológia az az, hogy kövér kislány voltam és ezért rengeteg bántást kaptam gyermekkoromban, csúfolást. Kövér vagy, te egy alacsonyabb rendű ember vagy. Ezért mindig volt bennem egy olyan, hogy nekem sokkal többet kell teljesítenem, mint egy sovány, hogy ne legyek alacsonyabb rendű…hát kemény volt ezt így elérni…ezért mindig mindenhol 200 százalékot akartam teljesíteni, ami aztán sokszor lelki túlterheléshez is vezetett. Aztán ahogy egyre tudatosabb lettem, már csak magamnak akartam bizonyítani, hiszen tudtam, hogy képes vagyok megcsinálni, és tényleg Tokió hiba nélkül sikerült, minden úgy ment, ahogy elterveztem. Mondhatjuk, hogy a hátrányomat „kövérség” fordítottam az előnyömre, mert nem csak kövér voltam, hanem az átlaghoz képest erős is, aztán meg nagyon erős. Sosem másokkal versenyeztem, hanem magammal.

Párhuzamosan is versenyeztél, készültél? Hogy tudtad összehozni?

Igen, párhuzamosan versenyeztem. Nem volt egyszerű, de megoldottam. Átlagos dolgok hátrányára, mint pl. házi munkaJ)))))))))))

Van most valami verseny, megmérettetés amire készülsz?

Most már visszavonultam a versenysporttól a Magyar Erőemelő Szövetségben bíróként, masters szövetségi kapitányként és elnökségi tagként funkcionálok. E mellett rendőri versenyekre készülök, de igazából most már csak a saját egészségem érdekében edzem. Inkább egészségi, mint esztétikai szempontból, hiszen épp testben ép lélek és fordítva is igaz és a kettő kihat egymásra. A harmónia akkor van, ha a tested és a lelked is jól funkcionál. A mozgás inkább életforma, amit a gyermekemnek is tanítok. Meg mindenkinek, aki vevő erre.

Közben tanulás, munkahely, gyereknevelés… A felsőoktatásban milyen diplomáid vannak?

Kb. 30 éves koromig tanultam különböző oktatási intézményekben. De most már az az elvem, hogy, minden diploma, minden papír annyit ér, amennyit használsz belőle. De az életfogytig tartó tanulás is nagyon fontos, de ez most önképzés keretében.  Amúgy Rendőrtiszti Főiskolát végeztem nappalin 1999-ben, aztán Szegedi Tudomány Egyetemen levelezőn jogász szakot 2004-ben államvizsgáztam, utána pedig szintén Szegeden a Juhász Gyula Pedagógus képzés karon rekreáció szakot. Közben szereztem testépítés és fitnessz oktatói, erőemelő edzői és sport coach okleveleket is. Most inkább pszichológia, üzlet és emberismeret témakörben okosodom.

Miből doktoráltál?

Jog.

 Honnan van mindenre időd? Neked nem 24 óra a nap?

Onnan, hogy ez volt megszokva gyermekkoromtól kezdve, minden nap edzés tanulás. Hétvégén 1 hónapban egyszer lehetett buli..én szerettem volna többet, de ennyit engedtek és pénzem sem volt rá.  Ha nincs beosztva az időm, akkor azt én elpazarolt időnek érzem. De most ahogy a gyermekem iskolás lett, beiratokoztam az első osztályba megint. J)) De itt is az önállóságra próbálom nevelni, mint eddig is amióta megszületett.

Milyen tisztségeket töltesz be? Sok idődet elveszi?

Gyakran esek abba a hibába, hogy egy seggel nem lehet sok lovat megülni. De azt mondom, hogy már most leéltem 3 ember életét, tehát, ha bármi történne én már elégedett vagyok, viszont a gyermekemet szeretném felnevelni. Ennyit kérek még. A kérdés nem ez volt, de ide kívánkozik, hogy sokszor szeretném magamat betuszakolni egy átlagos életmódba, ami csak egy ideig-óráig megy nekem. Mert folyamatosan bennem van a világmegváltás, de tudom, hogy nem fog menniJ))). Ráadásul nagyon sok barátom ismerősöm is van, mindenkinek van valami baja, amivel hozzám fordul. Ez sokszor a magánéletem rovására megy.

Jelenleg a Magyar Erőemelő Szövetségnél vagyok versenybíró, masters szövetségi kapitány és elnökségi tag. Viszont a következő ciklusban már nem fogok indulni elnökségi tagnak, mert nem fér bele az életembe és idegesít ha egy feladatnak nem tudok megfelelni.

A fiad is judozik… megfertőzted… Mennyi idős? Mióta judozik? Hova jár edzeni? Szeretnéd ha versenyezne?

Igen, a fiam is judozik 3 éve a Dunaharaszti Judo Egyesületben. 4 éves kora óta judozik, egy évet járt szertornára is, de aztán döntenem kellett, a tornát abba kellett hagyni. Két fegyelmezett sport nem megy egymás mellett, ráadásul az edzések nem helyben vannak, ahol lakunk. A fiam most lett iskolás. Nagyon ügyelek arra, hogy sporttal, mozgással legyen kitöltve a szabadideje, persze azért legyen játék is. Büszkén mondhatom, hogy tablet mentesek vagyunk. Természetesen szeretném, ha versenyezne, de még nem biztos, hogy ez lesz a sportja. Majd eldönti. Az óvodában járt Bozsik focira, az iskolában pedig kézilabda is van. Hát neki is muszáj sportolnia, mert alapvetően lusta, mint az anyjaJ))))) Szóval hogyan győzd le a lustaságot? legyél aktívJ)) Gyakran kijárunk a kondiparkba, biciklivel járunk suliba ő biciklivel én rollerral (lábbal hajtóssal).

Honnan a motivációd? 

Ha nem vagyok aktív, akkor belustulok, vagy beborulok lelkileg. Szóval mert muszáj. Nem mindig van motivációm, de ha nincs akkor csináljuk anélkül.

Kevéske szabadidődben mit csinálsz, mi az ami tölt, ami ad? Van kedvenc könyved, filmed, zenéd, szeretsz koncertre, színházba járni?

Főként a szabadidőmben saját vállalkozásomban is dolgozom, aminek keretében segítek embereknek lefogyni egészségi állapotukon javítani. Volt idő, amikor nagyon sokat olvastam, mint pl. akkor, amikor a gyermekem született, vagy a covid alatt. Főleg önfejlesztő könyveket olvasok. A többi nélkül elvagyok, tévét, filmet nem nézek, moziba nem szeretek járni nem köt le, a színházat szeretem, de oda csak ritkán jutok el.

A rovatodban ” Az erőemelés a harcművészetekben” miről fogsz írni? Miket fognak érinteni az írásaid? Mennyire tartod fontosnak a témát, miszerint erőemelésről beszélünk a küzdősport tükrében?

Fogalmam sincs, hogy miről fogok írni, majd, ami jön. Amire van igény és ami érdekes lehet.

Szerintem a küzdősportokban nagyon fontos az erő. A max erő is és az erő-állóképesség is. Ezzel a kettővel pl. judoban elég jól lehet felülírni a többi motoros képesség esetleges hiányosságait. Hiszen a judo az a sport, amelyben az összes kondicionális és koordinációs képességnek jelentősége van, főleg akkor, ha az egyén élsportoló.

Egyáltalán a küzdősportban mennyire tartod dominánsnak az erőt?

Azt hiszem ezt a kérdést az előző kérdésedben megválaszoltam. Viszont talán az erő az egyik legjobban, leggyorsabban fejleszthető kondicionális képesség.

Nagyon köszönöm a beszélgetést Melinda, további sok sikert!