Kosztolánczy György remek judós és brazil jitsu-s, sikeres üzletember, büszke családapa. Saját elmondása szerint is nagyon fontos neki a siker. Viszont a legtöbb sikerorientált emberrel ellentétben ő komolyan tesz is annak érdekében, hogy a siker ne kerülhesse el. A sportban és a munkában is maximálisan teljesít.  Mind ezek elismeréseként novemberben a díjazottak között volt a Gránit Oroszlán Férfi Példaképek között, Felelős Üzletember kategóriában. Mi sikerének a titka? Erről is kérdeztük Gyurit.

Nagyszerű judos voltál. Mely eredményeidre vagy a legbüszkébb?

3-at emelnék ki:

Az első a junior eb 3. hely, ahol nem egyszerűen csak 3. lettem, de legyőztem az esélyesebb orosz ellenfelemet a bronzmeccsen (jobbosként balra hátsó gáncs ipponnal) és az izraeli Zeevi-t is a visszaágon.

A második a felnőtt eb 5. helyem, ahol megvertem a később Euróba Bajnok Bosnyák Mekic-et, a szintén Európa Bajnok lengyel 170 kg-os Wojnarowicz-ot és egy intéssel kaptam ki a bronzmeccsen a fehérorosz Sharapovtól. Szerintem itt küzdöttem a legnagyobbakat.

Illetve az Universiade-n szerzett arany is fantasztikus emlék, mivel az egy tökéletes versenynap volt – ez volt az én Olimpiám.

Már ifjú korodban lehetett sejteni, hogy amibe belefogsz, azt sikerre viszed. Mit jelent számodra a siker, sikeresnek lenni?

A siker iránti vágy belém van kódolva. Mindig szerettem volna maradandót alkotni, legjobbnak lenni valamiben, és sikeresnek lenni. Nekem nem volt más opció. Láttam a példaképeket és én is meg akartam csinálni. Gyerekkorom óta küzdök a sikerért. Valószínűleg ez velem született.

Sokan dolgoznak sokat, tanulnak, mégsem lesznek igazán sikeresek. Mit gondolsz, miért?

A sikerhez sok dolog együttes jelenléte szükséges:

• Jó adottságok (fizikai és mentális)
• Szerencse – jó időben, jó helyen. De ha valaki készen áll, a szerencse jönni fog.
• Belső motiváció
• Céltudatosság
• Kitartás és állhatatosság

Ha ezek valamelyike hiányzik, akkor általában nem jön össze. Én a legtöbbször azt látom, hogy nagyon jó képességű emberek hamarabb feladják, mint hogy megjöjjön a siker. Nem elég kitartóak, nem elég szorgalmasak. A szorgalom szerintem fontosabb, mint a tehetség.

De ha ezek együtt meg vannak, akkor szerintem a siker garantált.

Húsz éve már, hogy a hazai ingatlanpiac meghatározó és megkerülhetetlen vezetője vagy, az Otthon Centrum vezérigazgatója. Milyen lépcsőfokok vezettek idáig?

27 éves (2004) koromig voltam válogatott judo-s. Addig elvégeztem egy főiskolát és az egyetemet. 2001-től pedig már dolgoztam is két edzés között. Nagyon nehéz időszak volt. Reggel és délután edzés, közben munka, este tanulás. Hétvégén meg verseny, vagy osztrák és német Judo Liga. Nem volt sok üresjárat, de itt megtanultam mi az megdolgozni a sikerért és eredményért, pénzért.

2004-ben, amikor sajnálatos módon nem jutottam ki az Olimpiára, úgy döntöttem, hogy abba hagyom annak ellenére, hogy életem legjobb formájában voltam. De tudtam, hogy még egy Olimpiai ciklus már nem fér bele. 31 évesen már semelyik cég sem fog komolyan venni, elmegy mellettem a piac és a lehetőségek. Azt tudtam/éreztem, hogy olimpiai bajnok nem leszek, így tudatos döntést hoztam és váltottam a civil élet felé.

A Pesti Esthez jelentkeztem és fel is vettek értékesítőnek (Key Account Manager-nek). Itt ugyanazzal a céltudatos mentalitással kezdtem el dolgozni, ahogy addig is éltem az életemet. Így gyorsan jöttek az előre lépések. Két év múlva már én voltam a teljes Cégcsoport kereskedelmi és marketing igazgatója. Persze ehhez rengeteget kellett tanulni és dolgozni.

Amikor eladták a céget, én is váltottam – a Duna House-hoz kerültem, mint értékesítési vezető. Ez is egy nagyon jó tanuló időszak volt, itt ismertem meg az ingatlanszakma rejtelmeit, alapjait.

Pár év múlva megkeresett az OTP, hogy segítsek felépíteni az ingatlanközvetítő hálózatukat, 3 évet itt töltöttem ügyvezetőként.

Majd 2014-ben jött egy telefon Nagygyörgy Tibortól, hogy van-e kedvem az OC-hoz csatlakozni. Igent mondtam. Ennek már több, mint 10 éve.

Milyen céljaid vannak? Mit szeretnél még elérni?

A folyamatos fejlődésben hiszek. Ami nem fejlődik, az visszafejlődik. Olyan rendszert szeretnék építeni, ahol a lehető legtöbben találják meg a számításaikat (Kollégák) és a lehető legnagyobb értéket tudjuk teremteni ügyfél oldalon.

Most már nemzetközi cég vagyunk, Lengyelországban is miénk már a legnagyobb hálózat, feladat, így kihívás és lehetőség van bőven. Én pedig szeretném kihozni a maximumot abból, amit csinálok.

Hogy motiválod a munkatársaidat?

Erről lehet őket kéne megkérdezni. J

Egyrészt jó kiválasztással. Olyan emberekkel szeretek és tudok dolgozni, akiknek meg van a saját, belső motivációjuk és céljuk. Őket nem kell motiválni, csak támogatni. Akiből ez hiányzik, ott előbb utóbb (inkább előbb) elválunk egymástól. Én nem akarhatom jobban, mint a Kollégáim – mert az nagyon fárasztó, feszültséget hozó és előbb utóbb konfliktushoz, kudarchoz vezet.

A példamutatás is nagyon fontos, és a mentalitás, amit látnak. Hiszek abban, hogy minden másolódik. Ahogy én közelítem meg a helyzeteket/problémákat/lehetőségeket, ők is úgy fogják. Ahogy én reagálok egy helyzetre, annak mentén fognak ők is. E mellett fontos a jó tervezés és közös célok definiálása, amiben mindenki tud hinni.

Jó emberekkel, jó célokkal, példamutatással nem a motivációra kell a hangsúlyt fektetni, hanem a fejlesztésre, támogatásra, optimalizálásra, priorizálásra.

Minden korábbi eredményt, rekordot megdöntöttetek. Hogy csináltátok?

Közös célok, kemény munka és folyamatos fejlődés eredménye. Voltak és vannak közös céljaink és csak tettük és tesszük a dolgunkat. Ez ilyen egyszerű. El kell indulni és nem szabad megállni. Kitartás és állhatatosság. Hiszek abban, hogy minden napból/megbeszélésből ki kell hozni a legjobbat és minden nap eggyel jobbnak kell legyünk, mint tegnap. És akkor elindul a szekér  És abban is hiszek, hogy mindig, mindent lehet jobban csinálni – erre kell törekedni minden nap. A megelégedettség nagy csapda.

Sokaknak nehézséget okoz a munka, magánélet egyensúlyát megtalálni. Neked hogy sikerült?

Talán ez az egyik legnehezebb feladat. Ezt nekem is sokáig kellett tanulnom, gyakorolnom. Ehhez be kell járni az utat, el kell érni sikereket, meg kell érni kudarcokat, meg kell szerezni a kellő rutint, önbizalmat és nagyon tudatosan kell létezni. Meg kell tapasztalni azt is, hogy milyen, amikor túltoljuk, amikor nagyon elfáradunk, vagy saját egészségünk kárára végezzük a munkánkat. Ezekből tanulni kell és változtatni, finom hangolni. Ehhez azonban idő kell, ez nem megy magától.  

Az idő menedzsment az egyik legfontosabb dolog. Én minden napomat és órámat beosztom. Igyekszem a lehető leghatékonyabban működni. Nincsenek felesleges megbeszélések, ego harcok, és mellékvágányok. Amikor dolgozom, akkor 100%-os fókusszal teszem azt. A hatékonyság a jó időbeosztás kulcsa és fordítva – a jó időbeosztás a hatékonyságé. Idővel az ember megtanulja mivel érdemes időt tölteni és mivel nem. Mindig arra kell koncentrálni, ami a legnagyobb változást, eredményt tudja hozni a legkisebb befektetéssel.

És ahogy a munkámat megtervezem, úgy a szabadidőmet is. A naptáramban ott vannak az edzések, hétvégi és családi programok is és még a napközbeni üresjáratok is (amire szintén szükség van). Csak így lehet ezt egyensúlyban tartani.

Végül pár gondolat a priorizálásról. Én napi szinten többször újra priorizálom a teendőimet – mindig azzal foglalkozom, ami éppen a legfontosabb. Mindig tudom, hogy mit kell vagy kéne csinálnom és legtöbbször ez meg is történik. A fontos feladatok megoldásra kerülnek, a kevésbé fontosak meg háttérbe szorulnak. Esszenciális kérdés, hogy ne töltsük az időt felesleges dolgokkal és időrabló tevékenységekkel, negatív emberekkel, vagy olyanokkal, akik nem adnak, hanem elvisznek. Le kell tisztítani a környezetünket, emberi kapcsolatainkat és a lényeges és fontos emberekre, feladatokra kell koncentrálni.  

Meghatározó szerepet vállaltál a Honvéd judosoknál. Itt milyen célok mentén látod el a feladatodat?

A HONVÉD és Judo egy örök szerelem és kötelezettség. Sokat kaptam a sporttól és Honvédtól, így azt gondolom, hogy kötelességem vissza is adni. A judo szakosztályban szuper csapat és fantasztikus szakemberek vannak. Én leginkább csak támogatni, segíteni tudom őket egy-egy gondolattal, meglátással, jó kérdéssel. És persze a rendszer építésben, merthogy egy sportegyesület sem működhet hosszú távon sikeresen, ha nincs rendszer mögötte. Ha igény van rá és tudok segíteni, akkor örömmel megteszem. Ez ennyi.

A judo versenyzői pályafutásod lezártad. Maradt benned eredmény? Van hiányérzeted?

Nincs. Azt gondolom, hogy nagyságrendileg kihoztam magamból a maximumot. Talán, ha nem pont Kovács Antival vagyok egy időben válogatott, akkor kicsit több lehetőségem és talán több eredményem lenne. De akkor sem lettem volna Olimpiai bajnok, ez a különleges x faktor hiányzott belőlem. Ha pedig nem lettem volna Olimpiai Bajnok, akkor mindegy, hogy van-e még egy-két eb, vagy vb érmem, az életemre nem lett volna érdemi hatással. Az viszont igen, ha nem váltok az üzleti szférára.

Judo után jött a Jitsu. Ott is kimagasló eredményt tudhatsz magadénak, hiszen 2x ezüst és 2x bronzérmes lettél a Masters EB- n. Munka mellett. Hogy csináltad? Hogy jut időd ennyi mindent ilyen magas szinten csinálni?

A jitsu nekem már az örömről a sport élvezetéről szól. Heti átlag 2x tudok „gurulni”. Nyilván óriási előny a 25 éves judo-s múlt és hát már ezt is 17 éve csinálom. Szerintem ez is a hatékonyságról szól. Amikor edzek, akkor edzek. Akkor csak abban vagyok. Fontos, hogy fejben ott legyünk, benne legyünk a pillanatban és élvezzük és akarjunk folyamatosan ebben is fejlődni. Itt is az a cél, hogy a kevés edzésidőből kihozzuk a maximumot. Az évek során szerzett rutinnal sokkal hatékonyabban és célravezetőbben tudok küzdeni, mint azok, akik még ezt az utat nem járták be: sokan túl sokat agyalnak, rossz döntéseket hoznak az egyes helyzetekben, félelem, vagy agresszió irányítja a tetteiket, ami túl sok energiát visz el. A fizikai állapot csak egy dolog. De talán még fontosabb, hogy fejben erősek legyünk. És hát bennem van, hogy győzni akarok és küzdök a végsőkig. Mindennek köszönhetően még mindig kemény meccseket tudok vívni a fiatal titánokkal is.

Miért pont a jitsura esett a választás?

Ez nagyon egyszerű. Nagyon közel van a Judo-hoz – kontakt sport, de alapvetően földön zajlik, ami minimalizálja a sérülésveszélyt. Ráadásul itt is még nagyon sokat tudok tanulni, fejlődni. A fejlődés nekem nagyon fontos – ahogy korábban is írtam, itt van rá bőven lehetőségem. Emellett számomra nagyon fontos a jó csapat. A jitsu edzéseken pedig nagyon szuper embereket ismerhettem meg, ez a közösség nekem nagyon fontos.

Családapaként is remekül megállod a helyed. Mit lehet tudni a családodról?

Három fantasztikus gyerekem van 7-11-13 évesek. A középső gyönyörű leány, a másik kettő igazi fiú.. Igyekszem őket is a fenti elvek mentén nevelni. Legyenek céljaik és azokért küzdjenek. Nincs semmi ingyen, a sikerért meg kell dolgozni. Tanulnak, sportolnak (a fiúk természetesen judoznak, Viki röplabdázik) és szépen cseperednek. Nagyon büszke vagyok rájuk.

Novemberben a díjazottak között vagy a Gránit Oroszlán Férfi Példaképek között, Felelős Üzletember kategóriában. Ez egy rangos elismerés. Mit gondolsz, mivel érdemelted ki?

Ezt nehéz megmondanom, nem látom magamat kívülről. Talán azzal, hogy az élethez való hozzáállásom, mentalitásom, másoknak is lehet iránytű. A siker az már csak következmény.

Mi az az üzenet, amit a fiatal, feltörekvő nemzedéknek eljuttatnál?

Álmodj nagyot, legyenek céljaid és azért tegyél meg mindent és ne add fel. Akkor a siker jönni fog. E mellett fejlődj folyamatosan és képezd/fejleszd magad és környezeted, legyél nyitott a változásra – az úgyis jön.

És a legfontosabb, szeresd magad és szeresd a családod/barátaidat, Kollégáidat.  

Ha kifognád az aranyhalat, és lehetne három kívánságod, mi lenne az?

A gyermekeim találják meg a boldogságukat. Legyen szép, teljes és boldog életünk – bárhogy is alakul, bármilyen utat is választanak maguknak. E mellett a legfontosabb kívánságom az lenne, hogy az emberiség is lépjen egy nagyot előre, emelkedjen a Kollektív tudat szintjére, ahol a közös érdek fontosabb, mint az egyéni. Akkor nem lennének háborúk és nem tennénk tönkre a bolygónkat. Bízom benne, hogy lesz lehetőségünk szintet lépni….

És ha fiatalabb lennék, akkor biztos kipróbálnám magam az MMA világában. Nagy álmom lenne belépni a UFC ketrecébe J

Beszélgetésünk alapján egyértelműen, hogy az élet minden területén a kitartás, a célok és az értékek mentén építed karriered és életed. Kívánom, hogy álmaid továbbra is valóra váljanak!