A nemzetközi versenyeket tekintve, nyilvánvaló, hogy vannak gondok a bírói döntésekkel is, hisz a jelenleg kialakult helyzet megengedni, hogy szabálytalanságba fussanak azok a versenyzők is, akik eddig kiemelkedő technikai tudással voltak eredményesek. A küzdelmek szemléletét első körben a bírók változtatták meg, hiszen azokat a versenyzőket helyezik előnybe, akik nem “hátrálnak meg”.

Az edzők és versenyzők kénytelenek voltak a felkészülést megváltoztatni a további eredményesség érdekében. Kevesebb lett a mozgás, ellenben nagyon sok a támaszkodás és tolás. Közel harc és frontális technikák mindössze. Állóképességi karate lettünk A versenyzők elvesztették a tudatosságot A szabálytalanságok legnagyobb részét ez a fajta dulakodás okozza. A top versenyzők sorra esnek ki, mert nem minden áron akarnak csúnyán verekedni, vagy nem tudnak úgy, mint aki össze-vissza csapkod.

Nagyon kevesen tudnak már jó körmozgást csinálni. Kevesen tudnak jól időzíteni és jó kontra, illetve tempó technikákat végrehajtani. Nincs védekezés

A harcművészet nálam ezek mentén kezdődik. A legfontosabb szó ebben a tudatosság Azzal, hogy azt erősítik a bírok a versenyzőkben, hogy minden áron előre kell menni, teljesen meg ölték azokat a kiváló bunyósokat, akik eddig ebben ki tűntek a tömegből. Hisz, ha továbbra sem hozzák azt a darabszámot, egyszerűen ki fognak kapni első körben. Nem számít, hogy sokkal pontosabb, dinamikusabb, szép a mozgása és tudatosan küzd.

Tipikus példája ennek, mikor a küzdelem hajrájában, egymással szemben ugrál két küzdő, nincs mozgás, nincs értékelhető ütés és rúgás. Szinte csukott szemmel, a fejüket jobbra-balra dobálva ütik-rúgják egymást. A cél, hogy valaki többet üssön, mint a másik és ne lépjen hátra, mert azzal fel adja a harcot !? A legtöbb nem szándékosan okozott sérülés ebből születik. Sőt, sajnos vannak versenyzők, akik mások hibáját eltúlozva szeretnek tovább jutni és sajnos azt a rendszerünk meg is engedi. Már itt is jól jön a színészet, mert sajnos kis túlzással, tovább lehet menni egy vesztes bunyó után is.

Tudjuk, hogy a kyokushin karate a karaték legkeményebb ágazata, de maradjon tiszteletben a technikai tudás és alapok fejlesztése is. Az erő önmagában nem harcművészet

Az utolsó pont éppen ehhez kapcsolódik, alapok és számottevő tudás nélkül, szeretne a mai generáció eredményes lenni, feljebb jutni és sajnos ennek teret is adunk az aktuális szabályok mellett, mert súlyzós és állóképességi edzéssel már szinte bárki lehet eredményes akar nemzetközi szinten is

Megjegyzem, minden sportágban, csak az átlagból kitűnő, egyedi tudással rendelkező versenyzőkre emlékszik a világ, mert ők maradandót adnak a társadalomnak.

Ezzel a végszóval buzdítanék minden bírót és versenyzőt egy hosszútávon sikeres és értékes útra lépéshez a kyokuhsin útján

Rózsa Gábor