Tokió bevezeti a négynapos munkahetet, amellyel ösztönözni akarják a gyermekvállalást. Japán évek óta küzd a rekordalacsony termékenységi rátával, ezért családbarát intézkedéseket hoz, hogy szorgalmazza a fiatalok gyermekvállalási hajlandóságát. Ennek ellenére 2023-ban újabb mélypontot ért el a szigetország.
Tokióban bevezetik a négynapos munkahetet a kormányzati alkalmazottak számára, ezzel segítve a dolgozó anyákat, és hogy növeljék a rekordalacsony termékenységi rátát az ázsiai szigetországban. A japán főváros vezetése áprilistól kezdődően a munkahét rövidítése mellett az alsó tagozatos gyermekeket nevelő szülők számára több munkaszünetet biztosít − írta meg a CNN.
Koike Juriko, Tokió kormányzója szerdán mutatta be a főváros terveit, amelyek szerint „felülvizsgálják a munkaidőt, hogy senkinek se kelljen feladnia a karrierjét olyan életesemények miatt, mint a szülés vagy a gyermekgondozás”.
Itt az ideje, hogy Tokió kezdeményező szerepet vállaljon népünk életének, megélhetésének és gazdaságának védelmében és javításában ezekben a nemzet számára kihívásokkal teli időkben
− tette hozzá a főváros vezetője.
Japán is családbarátabb politikára törekszik, egyelőre sikertelenül
Japán termékenységi rátája évek óta meredeken csökken, júniusban ismét rekordalacsony szintet ért el – annak ellenére, hogy a kormány a fiatalokat házasságkötésre és családalapításra igyekszik ösztönözni.
Az Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium adatai szerint 2023-ban mindössze 727 277 születést regisztráltak, és a termékenységi ráta − vagyis az, hogy egy nő hány gyermeket vállal életében − új mélypontra, 1,2-re esett vissza. Ahhoz, hogy a népesség száma stabil maradjon, 2,1-es termékenységi rátára van szükség.
A japán kormány emiatt nagy hangsúlyt fektet a demográfiai válság megfordítására, biztosították a férfiak apasági szabadságát, valamint a helyi önkormányzatok intézkedéseket vezettek be a munkakörülmények javítása érdekében.
Több okra vezethető vissza a szigetország alacsony termékenységi rátája
Szociológusok úgy vélik, a folyamatosan csökkenő születésszám Japán munkakultúrájának és a megélhetési költségek emelkedésének eredménye. A munkaidő hossza már régóta problémát jelent a japán vállalatok számára, ahol a munkavállalók gyakran szenvednek az egészségkárosodástól, szélsőséges esetekben pedig a „karosi” kifejezést emlegetik, amely a túlhajszoltság okozta halált jelenti.
A nőkre hatalmas nyomás nehezedik a társadalom részéről, hogy válasszanak a karrier és a család között, de előbbinél a rendszeres túlórázás sem könnyíti meg a gyermekvállalást és -nevelést. A japán munkaerőpiacon jóval magasabb a nemek közti szakadék, mint más fejlett országok körében.
index.hu
