Pár szó a katonai kézitusáról
A haditechnika fejlődése, a harceljárások változásai egyre magasabb fokú fizikai és mentális képességekkel rendelkező katonákat, alegységeket igényelnek. Jómagam, ennek a területnek a jelentőségét nem az öncélúan végzett harcművészeti elemek automatikus begyakoroltatásában látom, hanem ezen túlmutató célok késztetnek arra, hogy árnyaltabban vizsgáljuk a témát. A katonai testnevelés alaprendeltetése, hogy jó kondícióban lévő, pszichikailag megfelelő, a kor kihívásainak eleget tenni tudó mozgásműveltségű, a harc eredményes megvívására alkalmas katonákat képezzünk ki.

Az előbb megfogalmazottak kitűnő eszköze a kézitusa, mert annak elsajátítása révén a katona olyan tapasztalatokra tesz szert, amelyek saját testi épségének a megóvását célozzák, harci körülmények között a túlélés esélyeit növelik. Természetesen magába foglalja azoknak a morális, akarati tulajdonságoknak a fejlesztését is, amelyek nélkülözhetetlenek a katonai felkészítés során és a fegyveres küzdelem megvívásakor. Az ilyen jellegű felkészülés megadja a katonának azt a pozitív akarati, erkölcsi attitűdöt, amely a háborúban való helytálláson túl az élet egyéb területén is önbizalmat, erőt sugárzó férfias kiállást kölcsönöz. Az egyént az eszmei-érzelmi motiváltságon túl a katonává alakító oktató-nevelő munka és a kiképzés teszi igazi harcossá.
A kézitusa fogalmán a közelharc olyan speciális fajtáját értem, amelynek során változó közegben, gyakran szélsőséges körülmények közötti test-test elleni pusztakezes vagy hideg fegyverrel végrehajtott küzdelem folyik, melynek célja az ellenség legyőzése és a túlélés.

A félreértések elkerülése végett jegyzem meg, hogy sokan nem a jelentés tartalomnak megfelelően használják ezeket a fogalmakat. Minden kézitusa közelharc, de nem minden közelharc kézitusa, ezért elkülönítem egymástól a gyalogsági fegyverek alkalmazásán alapuló közelharc, valamint a pusztakezes és eszközös (hideg fegyverek) önvédelmi, harcművészeti technikáira épülő katonai kézitusa fogalmát.
A téma aktualitását erősíti az a tény, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni harc során a hadseregek és azok legjobban kiképzett egységei, milyen mértékben tudnak hathatósan fellépni az esetleges közelharc szituációkban. A harcban a kézitusa eszközeinek alkalmazására jelenleg is szükség van. A fegyverzet és a felszerelés befolyásolja a kiképzés színvonalát, de a legfontosabb tényezőről, az emberről, mint (pszichoszomatikus egységről) sosem szabad megfeledkezni.
A világban végbemenő változások, a háborúról alkotott elképzeléseink módosulása, a védelmi jelleg erősítése, az új szövetségi rendszerbe való beilleszkedésünk a kiképzési struktúra átalakítását eredményezte és ezen belül a katonai közelharc- és kézitusa-kiképzés átgondolására késztetnek bennünket. Míg az előző századok többnyire offenzív rohamozó harcost követeltek, addig korunkban, a 21. században már az önvédelmet is ismerő, terrorizmus ellen is hatékonyan alkalmazható, a békét megőrizni képes katona ideálja kerül előtérbe.

Ezeknek a változásoknak a hatására született meg az a doktori disszertáció (A katonai közelharc-és kézitusa-kiképzés az első világháborútól napjainkig, valamint ezek hatása a Magyar Honvédség kiképzési rendszerére címmel), amely az elmélet és gyakorlat szoros összefüggéseit vizsgálja. Ez a munka adott szinopszist a Magyar Honvédség kézitusa kiképzői számára, akik tapasztalataikkal 2004 márciusában megerősítették a többszintű kiképzési rendszer gyakorlati lehetőségeit. Az első alapszintű tematika egy általános valamennyi állománykategóriát érintő technikai megoldást kínál fel tesztelt, egyénre szabott, a felszerelést és a magyar katonai hagyományokat figyelembe véve. Itt kell említést tennem Furkó Kálmán nyugállományú ezredes úr a 70-es évek elejétől indított kyokushin karatéra épülő rendszeréről, kiegészítve a 80-as évek végén hazánkban is alkalmazott koreai kézitusa tematikával. A 90-es éveket a ju jitsu, a kempó, és egyes kung-fu irányzatok uralták a fegyveres erőknél.
Ezeken az oldalakon egy alapszintű, jórészt a felsorolt irányzatok tapasztalataira épített, katonai kézitusa programmal ismerkedhetnek meg.
Dr. Zöllei Zoltán