A csípős nyelvű Musashimaru az egykori legendás Yokozuna osztotta meg gondolatait a fukuokai tornáról, és azon belül Kotozakura és Hoshoryu hőn áhított céljáról: a Yokozuna cím támadásáról!

Mindez az ItalianOzeki fordításában, prezentálásában…használhatónak nevezhető gépi fordításban.

MUSASHIMARU (idei utolsó) rovata:

(És sajnos van rá esély, hogy jövőre már nem publikál több cikket a legendás harcos….bár titkon reménykedem benne, hogy meggondolja magát és újra jelentkezik rovatával!)

„A Yokozuna cím támadást 13-2-vel kezdeni, naivitás! „

Ozeki Kotozakura megnyerte első tornáját!

Gratulálok!

A Kyushu Basho izgalmas döntő mérkőzése, amely két Ozeki, Kotozakura és Hoshoryu szoros találkozása volt végül 14-1-es végeredménnyel, és tornagyőzelemmel zárult Kotozakura számára.

Joey fiam nagy Kotozakura rajongó, és odavolt érte lol.

A Fukuoka-ból visszafelé vezető úton Kotozakura apja, Sadogatake-oyakata (volt Sekiwake Kotonowaka) mellett találtam magam.

Gratuláltam magamnak és beszélgettünk egy rövidet. Nagyon boldog volt, és azt mondják, boldog könnyeket is sírt. Érthető: ez egy olyan pillanat, amit érdemes könnyek között ünnepelni.

Természetes, hogy a következő Kotozakura verseny egy előléptetési kísérlet lesz a Yokozuna rangért, de azt is hallottam, hogy Hoshoryu 13-2 helyezettje is ugyanezen okból lesz szó.

Őszintén szólva, egy 13-2-es kiindulópont egy Yokozuna előléptetéséhez enyhén naivnak tűnik számomra.

Egy előléptetési kísérletnek egy megnyert tornával kellene kezdődnie.

Hoshoryunak nyilvánvalóan megvan a lehetősége, hogy Yokozuna legyen a közeljövőben, ha továbbra is fejlődik. Azonban korainak tűnik, hogy elkezdjük ezt a beszélgetést, mielőtt bármilyen konkrét eredmény születne. Ilyen beszédekkel csak a tényleges sikerek láttán szabad foglalkozni.

Ugyanez vonatkozik az Ozeki promóciókra is. Amikor a promóciók kizárólag felületes statisztikákon alapulnak, sok harcos küzd az előléptetés után. Nézd meg Kirishima-t, Mitakeumi-t vagy Shodait: nem volt mindegyiküknek problémája?

Takakeisho, méltósággal vonult vissza, amikor rájött, hogy nem lehet visszatérni Ozekibe.

Bizonyos értelemben megőrizte az ózeki lét büszkeségét és értékét.

Egyébként mindössze 28 évesen nyugdíjba vonulása után is folytathatta volna a versenyzést.

Kotozakura nagyon jól teljesített ezen a tornán, folyamatosan fejlődött és gyorsan reagált.

Mozgásai proaktívak voltak, elindította technikáit, mielőtt ellenfelei támadhattak volna.

Még a sódobálási rituálé alatti kifejezései is olyan intenzitást mutattak, ami átfordult a találkozóin.

Az újonc Ozeki Onosato 9-6-ra végzett. A negyedik napon Abi veresége után úgy tűnt, valami nem működik.

Megvan a fizikuma, ezért inkább a szumó stílusára kell koncentrálnia, mint az ellenfeleihez alkalmazkodnia. Amikor kompromisszumot köt, aztán veszít. A szumója még mindig lassúnak tűnik, kicsit hasonlít a mentorára, az egykori Yokozuna Kisenosato-ra.

Hiradoumi, aki Maegashira első szerepében küzdött, nyomorult 4-11-ben végzett.

Vékony felépítésével nehezíti a versenyt a magasabb rangúakkal, amelyek mind jelentősen nehezebbek.

Bár erőfeszítése dicséretes, a fizikai hátrány nyilvánvaló. Tényleg szüksége lesz még 10 font (kb 5kg) izomra…

Takanosho, aki az utolsó szakaszig címversenyben maradt, 11-4-re végzett, megnyerte a Fighting Spirit díjat.

Azonban megint az idegességének áldozatául esett!

Júliusban a Nagoya Basho idején még döntetlent is kapott Yokozuna Terunofuji ellen.

Lehet, hogy már nincs messze az első tornagyőzelme!

Maegashira #8 Gonoyama is jól vitézkedett, 11 győzelemmel.

Ha sikerül megszilárdítania a szumó stílusát, akkor nagy lehetőségek vannak benne.

Jelenleg súlytalan a mozgása, kissé instabilnak tűnik. Ha sikerül tökéletesítenie őket, sokkal magasabbra tud majd kapaszkodni a ranglétrán!

Tamawashi 40 éves lett ezen a tornán, és mégis sikerült győztes rekordot szereznie. Az állandósága és a saját tempós megközelítése teszi őt kivételessé.

A fizikuma nem vesztette el mozgékonyságát, és az évek során folytatott folyamatos erőfeszítései tovább ragyognak!

Takerufuji, aki néhány sérülés után visszatért a Makuuchi hadosztályba, 10-5-re végzett.

Maegashira #16-osként kezdve magasabbak voltak az elvárások, de a teljesítményét visszafogták.

Győztes debütálásának lendülete, mozgása lassúnak tűntek. A lábai vékonynak tűnnek a felsőtestéhez képest, ami aggályokat vet fel a későbbi sérüléseivel kapcsolatban.

Méltó módon zárult az év utolsó tornája: Ózeki küzdelem. Visszatekintve az idei évre, még izgalmasabbá tett mindent, hogy ki nyerne vagy kerülne ki hősként.

Végül szeretném megemlíteni az egykori Yokozuna Kitanofuji elhunytát. Mindig jó volt hozzám. Emlékszem egy ausztrál turnéra, amikor a Regional Tour igazgatója voltam. Miközben Konishiki és én egy hotel medencéjében szórakoztunk, Kitanofuji így kiáltott: „Tele vagy energiával! ”. Emlékszem, hogy külföldinek gondoltam, a karcsú testalkata és a szép külseje miatt. A medence mellett ült és olvasott a szemüvegével, és olyan stílusosan nézett ki szűk fürdőruhában.

Köszönök mindent, amit életedben tettél. Nyugodj békében.

És ezzel ez a cikk is véget ér.

Hosszú futás volt, igaz?

Néhány harcos talán durvának találta a hozzászólásaimat, de én is rengeteg pozitív visszajelzést kaptam:

„Elolvastam! ”

vagy

„Köszönöm, hogy ezt mondod, oyakata! ”

Ez örömet okozott!”

Mi is köszönjük Musashimaru remek sorait!

Forrás: szomo.info facebook oldal