Németh Endre tanítványa, Nerpel Gergely igazi világjárónak számít, olyan helyeken csavarja szőnyegbe ellenfeleit, mint Taskent, Varsó, Prága, Szarajevó, Podcetrtek, Szófia, Zágráb, Berlin, Szentpétervár, Macau és még sorolhatnánk, de ezeken kívül hazai porondon is állt már dobogóra a TFSE egyszemélyes hadserege. Szabadidejét a TF-en tanulással vagy Japánban tölti, ahol a „jakuzát ritkítja” edzés gyanánt.

Ezt az évet azonban Győrött kezdte. Februárban a European Openen egészen a döntőig menetelt, ahol az Ukrajnából érkező Jaroszlav Davidcsukkal csapott össze. Őt korábban a podcetrteki Európa-kupa bronzmeccsén egyszer már két vállra fektette, ezúttal sajnos nem sikerült és bár elmondása alapján volt benne hiányérzet, így is nagyszerű eredménynek és egy ezüstéremnek örülhettünk.

Két héttel később valamivel északabbra, a lengyel fővárosba vezetett Nerpel Gergely útja. Az ottani negyvenhárom résztvevő közül a sors iróniája, hogy épp a fent említett ukrán kollégával kezdett, akivel Győrben a döntőben találkozott, de ezúttal ő húzta a rövidebbet. Egyre előrébb haladva holland és grúz kihívói hasonló sorsra jutottak. A döntőben az olasz Falcone Tizianóval vérre menő csatát vívott, akárcsak az első menetben, itt is maratonira nyúlt a párharc és végül az aranypont döntött. Egy minden tekintetben vitatható bírói ítéletet követően az olasznak adták dobásért a pontot, így Gergely a második helyen végzett, ennek ellenére sem nyilatkozott csalódottan a verseny után:

„Az első kör személyes ügy volt az ukránnal, ami után Győrben legyőzött, vissza akartam adni a kölcsönt, és sikerült is! Ami tavaly nem jött össze, az idén eddig minden téren sikerült, viszont még vannak olyan hibák, amiken dolgoznom kell.”

Az edzőtáborokból hazatérve, áprilisban „Dzsí” 2028-ig hosszabbított szerződést az egyesülettel, amit valamivel később a 2024-es Európai Egyetemi Játékokon bronzéremmel hálált meg, pedig ha nincs az a botrányos bírói ítélet, akkor döntőig mehetett volna. Mindettől függetlenül nagyon örült az újabb dobogós helyezésnek és egy későbbi interjú során úgy fogalmazott, nagyon hálás volt a sok szurkolásért, amit Miskolcon kapott és büszke az eredményére.

A számos dobogós helyezést követően figyelemmel kísérte az olimpiát és a paralimpiát, amelyeken honfitársainkért szorított, illetve szemmel tartotta a sportági konkurenciát is. Szeptember elején viszont egy korábbi sérülésből eredő probléma miatt meg kellett műteni a vállát, ezért három-négy hónap kihagyás várt rá, ám azóta már munkába állt és még keményebben készül, hiszen nem akármilyen célt tűzött ki maga elé.

„Amint végeztem a rehabilitációval egyértelműen a visszatérés a cél, a felnőtt mezőnyben Grand Prix-, illetve Grand Slam-versenyeken érmet szerezni. Szeretnék minél előrébb lépni a világranglistán, és olyan helyzetbe kerülni, hogy amikor megkezdődik az olimpiai kvalifikáció, már az élbolyból tudjak indulni. Ez a kiemelés szempontjából fontos, erről fog szólni a következő két évem 2026-ig. Minél több érmet szerezni, az Európa- és világbajnokságokon minél jobb helyeket megcsípni, hogy pontokat szerezzek. Ezeken kívül lesznek még más nemzetközi versenyek, amiken az aranyérmet céloztam meg, ezzel is öregbítve a TF hírnevét. Nem utolsó sorban pedig a távolabbi célom a Los Angeles-i olimpia, amelynek eléréséhez minden számít, amit eddig említettem. Tulajdonképpen ezért csináljuk, én erre teszek föl mindent!”

judoinfo.hu