Beszélgetőpartnerem Gergics Dániel, kommunikációs szakember és coach, aki a kommunikáció művészetét és annak hatékony alkalmazását osztja meg velünk. Dániel pályafutása során a médiától kezdve a nemzetközi kommunikációig számos területen szerzett tapasztalatokat. Az interjú során szó esik többek közt a különböző kommunikációs stílusok fontosságáról is, de az olvasók betekintést nyerhetnek egy szakértői gondolkodásba, amely lehetővé teszi a mindennapi kapcsolatok és a munkahelyi teljesítmény fejlesztését.
– Kedves Dániel! Komoly szakmai útat járt be. Hogyan lett Önből kommunikációs szakember?
-Pályámat a médiában kezdtem, ahol rádiós és televíziós hírolvasóként, szerkesztőként és műsorvezetőként dolgoztam. Ez az időszak alapos betekintést nyújtott abba, milyen hatásos kommunikációs technikák léteznek, és hogyan lehet azokat hatékonyan alkalmazni. Később közgazdászként és nemzetközi kommunikációs szakemberként diplomáztam, majd Londonban a coaching pszichológiáját tanultam. E tapasztalatok formálták azt az érdeklődésemet, hogy segítsek másoknak fejleszteni kommunikációs készségeike.
–Mi kell ahhoz, hogy valaki jól kommunikáljon?
-Az önismeret és az empátia elengedhetetlen. Az önismeret segít abban, hogy tökéletesen értsük saját érzéseinket, gondolatainkat, míg az empátia lehetővé teszi, hogy megértsük másokét. Az asszertív kommunikáció – amely során őszintén és tiszteletteljesen fejezzük ki magunkat – kulcsa annak, hogy kapcsolataink gyümölcsözőek legyenek.
–Milyen kommunikációs stílusok léteznek?
-Négy alapvető stílust különíthetünk el:
- Passzív: Az emberek kerülik a konfliktusokat, nem fejezik ki véleményüket, és gyakran alárendelik magukat másoknak.
- Aggresszív: Ez a stílus dominanciára törekszik, és sajnos sokszor mások rovására megy.
- Passzív-agresszív: Itt a negatív érzéseket közvetetten, gyakran manipulatívan fejezik ki.
- Asszertív: Ez az ideális stílus, ahol az egyén őszintén, de tiszteletteljesen kommunikál, figyelembe véve mind saját, mind mások érdekeit.
Az asszertív kommunikáció a leghatékonyabb, mert egyensúlyban tartja az önérvényesítést és az empátiát.
–A különböző generációk kommunikációjában milyen kihívások jelennek meg?
-A generációk közötti különbségek a technológia, a kulturális normák és a tapasztalatok terén gyökereznek. A fiatalabb generációk gyorsabb, digitális alapú kommunikációhoz szoktak, míg az idősebbek inkább a szemtől szembe történő beszélgetést preferálják. Az ilyen eltérések félreértésekhez vezethetnek, ha nincs meg a nyitottság és a rugalmasság. Érdemes a másik személy kommunikációs stílusához igazodni, hogy hidat építsünk.
–Egy konfliktus kommunikációs szempontból hogyan néz ki?
-Egy konfliktus során gyakran megfigyelhető, hogy a felek nem hallgatják meg egymást, vagy nem értik meg a másik nézőpontját. Ez feszültséget és frusztrációt eredményez. Az asszertív kommunikáció segít abban, hogy a konfliktushelyzeteket építő jellegű párbeszédekké alakítsuk, és ne elmélyítsük a problémákat.
–Mi vezethet konfliktushoz?
-Az egyik leggyakoribb ok a félreértés. Ez lehet egy pontatlanul megfogalmazott üzenet, vagy egy adott érzelem nem megfelelő kifejezése. Az értékrendek különbsége és a nem megfelelő kommunikációs stílusok szintén gyakori tényezők.
–Az „én üzenet” mit jelent, és miért olyan fontos?
-Az „én üzenet” lényege, hogy a saját érzéseinket és tapasztalatainkat helyezzük a középpontba, anélkül, hogy hibáztatnánk vagy támadnánk a másikat. Például: „Zavar, amikor késve érkezel, mert így nem tudjuk időben elkezdeni a megbeszélést.” Ez az egyszerű technika elősegíti az őszinte, de nem konfrontatív kommunikációt.
–Hogy érdemes kommunikálni egy szakvezetővel vagy szponzorral?
-Az érthetőség és a professzionalizmus kulcsfontosságú. Tisztán kell megfogalmazni a célokat, elvárásokat, és mindig szem előtt kell tartani a partner érdekeit. Az ilyen kommunikáció bizalmat és hosszútávú együttműködést eredményezhet.
–A teljesítménykommunikációról mit gondol?
-A teljesítménykommunikáció során a visszacsatolás objektivitása a legfontosabb. Nemcsak a hiányosságokat, hanem az erősségeket is hangsúlyozni kell. Egy konstruktív példa: „Nagyon jó volt a technikád, legközelebb szeretnék nagyobb összpontosítást és fegyelmet látni.” Az ilyen típusú kommunikáció motiváló hatású lehet.
–Hogyan kommunikálná, hogy az ifjúság sportoljon?
-Az ifjúságnak szánt üzenetnek inspirálónak kell lennie, miközben kapcsolódik az ő értékrendjükhöz. Például: „A sport nemcsak fizikai fittséget ad, hanem megtanít arra is, hogyan érheted el a céljaidat és hogyan küzdj meg a kihívásokkal. Gondolj rá úgy, mint egy kalandra, amelyben önmagadat fejlesztheted.”
–Szeretnék köszönetet mondani, hogy megosztotta velünk gondolatait és tapasztalatait a kommunikáció művészetéről. Reméljük, hogy olvasóink is inspiráló gondolatokkal gazdagodtak, amelyeket saját életükben is hasznosíthatnak. A kommunikáció útja mindannyiunk számára nyitva áll, csak bátorság kell, hogy rálépjünk.
