A korábbi olimpiai és világbajnok bokszoló, a Magyar Ökölvívó Szakszövetséget november óta elnökként irányító Kovács István és a szervezet sportágfejlesztésért felelős alelnöke, Bolla Szilárd nyilatkozott a honlapunknak a hazai utánpótlással kapcsolatos elképzelésekről és tervekről.
Nem telt el botránymentesen a Magyar Ökölvívó Szakszövetség elmúlt pár éve. A 2023 januárjában megválasztott elnök, Kurtucz Csaba idején elkezdődött belháborúnak az lett a vége, hogy az említett év végén már a Budapesti Rendőr-főkapitányság kezdett el nyomozni ismertlen tettes ellen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt, ami azóta is tart.
Kurtucz 2023 októberében mondott le, őt egy háromtagú ügyvivő testület (tagjai: Rácz Attila, Berkó Lajos, Juhász Roland) követett a szövetség élén, amelynek az egyéves regnálása alatt sem rendeződtek a problémák, így nem meglepő, hogy a november 9-én a szövetség elnökének megválasztott, korábbi olimpiai, világ- és Európa-bajnok bokszoló, Kovács Kokó István első dolga az volt, hogy teljes pénzügyi és jogi átvilágítást rendelt el a szervezetnél. Ebből a helyzetből rajtolt el tehát tizenkét héttel ezelőtt a MÖSZ megújult vezetése, jelen cikk célja viszont nem az, hogy ebben a témában merüljön el, sokkal inkább a hazai utánpótlás helyzetének a vizsgálata, a jelenlegi elnök, és a sportágfejlesztésért felelős alelnök, Bolla Szilárd szemével.
És ki lenne erre alkalmasabb, mint az, aki maga is végigjárta ezt a „ranglétrát”? Kovács ugyanis az 1996-os atlantai olimpiai győzelme előtt nyolc évvel, 1988-ban Lengyelországban junior Európa-bajnok lett, tehát tudja, átélte, mi kell ahhoz, hogy valaki eredményes korosztályos versenyzőből eredményes felnőttbunyós legyen.
„Nagy szerencsém volt, mert olyan szakmai környezet vett körül, amely megóvott a korosztályváltással együttjáró problémák jelentős részétől – emlékszik vissza Kovács. – Az ökölvívásban, amikor az utánpótlásból valaki felkerül a felnőttek közé, még mindig inkább kamasznak vagy tinédzsernek számít, fizikailag még nem felnőttes. Én is ilyen voltam, nem is állt össze az első egy-két évben a bokszom, volt is tizenkilenc évesen több olyan vereségem, ami bizonyította, még nem értem meg a nagyokkal való csatára. A nyolcvanas évek ráadásul más világ volt, a mainál jóval kisebb elszívó erő hatott a korosztályos ökölvívókra. Ez a másfél-két év mindenkinél kritikus, szakmailag és gazdaságilag is megoldandó időszak, hiszen amint kilép az iskolából a sportoló, el kell tartania magát, aki pedig mondjuk beáll dolgozni, amivel összeegyeztethetetlen az élsport, azt legtöbbször el is veszítjük.”
A kőbányai Pongráctelepről induló sportvezető nem tagadja, az ökölvívás mindig is a nehéz körülmények közül érkező fiatalok sportja volt.
„Vannak kivételek, de ez kis túlzással hozzátartozik a bokszhoz. Általánosságban kijelenthető, hogy ez a munkásosztály sportja, a szegényebb környezetből nőnek ki az ökölvívók. Ezzel egyébként semmi baj nincs, amióta világ a világ, ez a helyzet; nem véletlen, hogy Svájcnak nincs kiemelkedő bunyósa. A küzdősportok ebben különböznek a többitől, másfajta mentalitást, szemléletet, győzelmi vágyat igényelnek. Ezt bizonyítja a nyolc olimpiai bajnokunk története is: nehéz gyerekkor után, limitált anyagi körülményekkel, elvált szülők gyermekeként felnőve, sokszor éhezve jutottak el a csúcsig. Az viszont nem kérdés, hogy az ökölvívás tudomány, amit meg kell tanulni, ha valaki a legjobb akar lenni. A ringintelligencia elengedhetetlen, ennek fejlesztéséhez pedig az edzők is kellenek; ez is a dolgunk, hogy a szakembereinket képezzük, akik ezt a tudást átadják. Azt viszont örömmel mondhatom, hogy ezzel kapcsolatban jók a tapasztalataim, a fiatal bokszolóink jóval felkészültebbek, fejben jobban készen vannak, mint mi voltunk anno ugyanebben a korban.”
A hírek folyamatosan érkeznek arról, hogy újabb tagországokkal bővült a World Boxing (WB), vagyis az új világszervezet, a sorba pedig hamarosan Magyarország is beállhat. Kovács többször is megerősítette már, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) iránymutatásai szerint a MÖSZ-nek is csatlakoznia kell a WB-hez. A hazai szövetség február 8-i rendkívüli közgyűlésén ebben a témában szavaznak majd a résztvevők, várhatóan (legalábbis a vezetőség ezzel tervez) nem lesz akadálya annak, hogy megkezdődjön a folyamat, amely során alapszabályt is kell majd módosítani.
„Jelenleg az IBA (a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal „összetűzésbe” keveredő Nemzetközi Ökölvívó Szövetség – a szerk.) tagjai vagyunk, de remélhetőleg a februári közgyűlésen eldől, hogy elindulunk a World Boxing felé; utóbbi szervezettel már egyeztettünk, ugyanis szeretnénk megpályázni egy utánpótlás Európa-bajnokság rendezését, amire utoljára 1970-ben volt példa, akkor az első junior Eb-nek Miskolc adott otthont. Az új világszövetséghez való csatlakozás pedig remek alkalom, hogy ismét vendégül lássuk hazánkban a legjobb korosztályos bokszolókat – mondja Kovács. – Egy biztos, nincs idő tétlenkedni, mert nagyon rossz vezetői kultúrát örökölt a vezetés. Az elmúlt tíz-húsz év olyan működési formát hozott, amiben képtelenség megfelelő munkát végezni, és nemcsak a gazdasági részre utalok, hanem a sportszakmaira is, legyen szó felelősségválalásról, munkamegosztásról, annak lekövetéséről. A változás folyamatát viszont már elindítottuk, le kell bontanunk a régi rendszert, hogy az újat megépíthessük. Kevesebb mint 1300 nap, és itt a következő olimpia; ez soknak tűnhet, ám rövid idő, főleg az imént említett folyamatra. 2028-ra szeretném, ha a magyar ökölvívás visszakerülne arra a polcra, amelyre tartozik a százéves történelme, a tíz olimpiai bajnoka és a legendái alapján. Ez az örökség kötelez minket. A Los Angeles-i olimpia kapcsán nem hiú ábránd a magyar érem, sőt, érmek, csak megfelelő koncepcióval kell haladnunk előre. Én négy évvel a junior Európa-bajnoki címem után már esélyesként vettem részt a 92-es barcelonai játékokon, végül harmadik lettem; miért ne sikerülhetne ez a mostani fiataljainknak?”
SZERESSÉK A SPORTOT A FIATALOK
A Magyar Ökölvívó Szakszövetség sportágfejlesztésért felelős alelnöke, Bolla Szilárd szerint a legfontosabb, hogy a magyar ökölvívócsalád összes tagja együttműködjön, lehetőleg minél gördülékenyebben.
„Újraterveztük a szövetségi munkát, a szakmai részt finomhangoljuk; az elsődleges feladat a stabilizálás, a megfelelő irány felvétele. Az utóbbi időben rengeteg irányváltás történt a szervezeten belül, amit nehéz követni, és a fejlődés sebességét is lassítja – mondja az Utánpótlássportnak Bolla. – Vissza kell kapcsolódnunk a nemzetközi sportéletbe, ezt szolgálhatja a World Boxingba való belépés, hiszen a sportágunkra számítanak az olimpiai játékokon, nekünk is erre kell haladnunk. Hogy az emberi testhez hasonlítsam a folyamatot: a fő artériák kipucolásán és a hajszálerek beindításán dolgozunk, hogy a vérkeringés meginduljon. Szeretnénk, ha az összes hazai klub egy irányba tartana, mindenkivel kommunikálnunk kell, hogy a régiók aktívan bekapcsolódjanak a szövetségi munkába, és természetesen mi is igyekszünk segíteni a legkisebb egyesületek működését is. Ha ez a bizalmi háló létrejön, nyert ügyünk van.”
Abban az alelnök is egyetért, hogy a szövetségnek maximális figyelemmel kell követnie az utánpótlást, annak fejlődését, hiszen a jövő bajnokai kerülhetnek ki a tagjai közül.
„A tehetségek menedzselése kulcsfontosságú, nem hagyhatjuk, hogy elkallódjanak a korosztályos világ- és Európa-bajnoki érmeseink, de ez ugyanúgy igaz a többi reménységünkre is. Ami viszont szintén fontos, hogy a bokszolók egymás és a szövetség működését is segítsék, fejlesszék a környezetüket. A fejlődés és az eredményesség ugyanúgy lényeges a fiatalok esetében. Arra kell figyelnünk, hogy ne vegyük el hamar a gyerekek kedvét a túlversenyeztetéssel. Azért legyenek lent a teremben, mert imádják a sportágat, és ne azért, mert a hétvégén versenyük van.”
utanpotlassport.hu
