Első rész: az őskortól az ókorig
III.
Utazásunk következő állomása is igen jelentős a harcművészetek kialakulásának útján, különösen a távol-keleti harci művészetek történelmében.
. Kína mellett a másik jelentős terület a vizsgálódásunk szempontjából nem más, mint az ókori India. Korabeli indiai szövegek, a Kr.e. IV. és V. századi indiai eposzok, illetve a még korábbi Védák is tartalmaznak leírásokat harci technikákról és fegyverekről, valamint hősökről. A Kr.u. III. századi indiai harcművészet, a kalaripayattu gyökerei is visszanyúlnak a védikus időszakok tanításaihoz. A kalaripayattu az egyik legrégebbi indiai komplex harcművészet, időben a vajramusthi előzi meg.
Ütéseket, rúgásokat, fogásokat, dobásokat egyaránt tartalmaz, mindezt kombinálva katonai ismeretekkel. Különbféle fegyvereket, például kardokat, lándzsát, pajzsot és botot is használnak benne. Talán az egyik legérdekesebb fegyvere az urumi, egy hajlékony kard, amit pörgetve használnak. A nála is régebbi, a kalaripayattu fejlődésére is hatással levő indiai harcművészetet, a vajramushti-t önmagában is egy kidolgozott rendszernek lehetett tekinteni, amely fegyveres és pusztakezes technikákat egyaránt tartalmazott, bár főleg a fegyveres harcról vált híressé. Legendás eszköze volt például a vasbot, amit előtte más leírásból nem ismerünk. Mivel a nála modernebb, későbbi kalaripayattu magában foglalja a vajramusthi több technikáját, tudását is, valójában az ősi indiai harcművészetek egységesen tudtak hatni más harcművészetekre a világ keleti részén. Egyesek szerint az indiai hatás az egész délkelet-ázsiai térségre kiterjedt. Az indiai filozófia és vallási gyakorlatok, valamint harci gyakorlatok egészen biztosan eljutottak olyan helyekre is, mint például Kína, elég, ha a V-VI. századi szerzetesre, a chan (zen) buddhizmus megalapítójára, Bodhidharmára gondolunk, aki a Shaolin kung-fu kialakulására rendkívül nagy hatással volt, ami azt jelzi, hogy ebben az időszakban a harcművészetek spirituális oldala is jelentőssé vált.
Noha az általam nyújtott áttekintéshez még számos részletet és információt hozzá lehetne tenni, mégis elegendő lehet annak megértéséhez, miként jutott el az ember a puszta túléléstől és a harctól a harcművészetekig, amelyek még kifinomultabb formában majd az ókor végeztével és a középkor kezdetével kapnak egy, a Távol-Keleten például kifejezetten nagy és újszerű lendületet. Jól látható, hogy a harcban a puszta kéz mellett már a lehető legkorábban megjelennek bizonyos tárgyak és eszközök, később pedig kifejezetten a harci célra kitalált fegyverek. A legkorábbi harcművészetek tehát az ökölharc és a láb használatának változatos formáiból és a birkózás, illetve fogások használatából álló harci technikákból, valamint a fegyverek használatából alakultak ki. Az ókorban, ahol már ténylegesen beszélhetünk harcművészetekről, a fegyveres harc szinte elválaszthatatlan volt az elsősorban katonai és katonai jellegű kiképzésektől, ahol a fegyverek használata domináns szerepet kapott. A következő részben tovább kalandozunk a történelem egy további korszakába és betekintünk a középkori, illetve a középkortól máig létező harcművészetek világába. Remélem, hogy erre az izgalmas utazásra is minél többen velem tartanak, hiszen a jelen megértéséhez a múlt ismeretén át vezet az út.
Az írás előző részeit a limkekre kattintva érheted el a leggyorsabban:
Ajánlott irodalmak:
Arkush, Elizabeth N., and Mark W. Allen, editors. The Archaeology of Warfare: Prehistories of Raiding and Conquest. Paperback ed., University of Florida Press, 2008.
Arora, S. B. The Martial Arts of Ancient India. Motilal Banarsidass, 1997.
Clastres, Pierre. Society Against the State: Essays in Political Anthropology. Zone Books, 1989.
Crawford, Harriet, editor. The Sumerian World. 1st ed., Routledge, 2013.
Denaud, Patrick. Kalaripayat: The Martial Arts Tradition of India. Inner Traditions, 2009.
Keeley, Lawrence H. War Before Civilization: The Myth of the Peaceful Savage. Oxford University Press, 1996.
Kramer, Samuel Noah. History Begins at Sumer: Thirty-Nine Firsts in Recorded History. University of Pennsylvania Press, 1988.
Lehner, Mark. The Complete Pyramids: Solving the Ancient Mysteries. Thames & Hudson, 1997.
McDermott, Bridget. Warfare in Ancient Egypt. The History Press, 2004.
Oates, Joan. Babylon. Thames & Hudson, 1986.
Pomeroy, Sarah B., et al. Ancient Greece: A Political, Social, and Cultural History. 3rd ed., Oxford University Press, 2011.
Shaw, Ian, editor. The Oxford History of Ancient Egypt. Oxford University Press, 2000.
Wilkinson, Richard H. The Complete Gods and Goddesses of Ancient Egypt. Thames & Hudson, 2003.
Wilson, H. H., translator. Rigveda. Sacred Texts, 1850, www.sacredtexts.com/hin/rigveda/index.htm.
Dr. Spalovszky Csaba
