A jogos védelem és önvédelem kérdése Magyarországon egy komplex jogi terület, amelyet számos jogszabály és bírói gyakorlat alakít. A jogalkotó kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az állampolgárok védelmét biztosítsa a jogszerű fellépések keretein belül, ugyanakkor egyértelműen meghatározza azokat a határokat, amelyek túllépése esetén már büntetőjogi következményekkel kell szembenézni. Ezen jogi elvek különösen fontosak a biztonsági szolgálatok munkájában, legyen szó akár egy üzlet biztonságáról, akár a diszkók vagy szórakozóhelyek kidobóinak tevékenységéről.

1. Jogos védelem és önvédelem Magyarországon

A jogos védelem és az önvédelem a magyar büntetőjogban két, egymással szoros kapcsolatban álló jogintézmény. A jogos védelem a 2012. évi C. törvény -Büntető törvénykönyv, Btk.- 22. §-ában található, és azt jelenti, hogy mindenki jogosan védekezhet, ha jogtalan támadás éri. A védekezésnek azonban arányban kell állnia a támadás súlyosságával, és nem lépheti túl azt a mértéket, amely még szükséges és indokolt.

A jogos védelem két fontos alapelvet tartalmaz:

1. Arányosság: A védekezés mértéke nem haladhatja meg a támadás mértékét. Tehát, ha valaki például fizikai erőszakot alkalmaz egy kisebb sérelem miatt, az már nem minősül jogos védelemnek, még ha a támadás jogtalan is.
2. Szükségesség: A védekezésnek indokolt és szükséges kell, hogy legyen a támadás elhárításához. Ha a támadás már megszűnt, a védekezés folytatása már nem tekinthető jogos védekezésnek.

Az önvédelem a személyes biztonság védelmét jelenti, ahol az egyén a saját jogait védi, például ha közvetlenül fenyegeti őt valamilyen erőszakos cselekedet. A különbség a jogos védelemmel szemben az, hogy itt nem egy konkrét jogtalan támadásról van szó, hanem arról, hogy valaki saját biztonságát próbálja megőrizni.

2. A biztonsági személyzet és kidobók szerepe

A biztonsági személyzet és a kidobók tevékenysége szorosan kapcsolódik a jogos védelem és önvédelem fogalmához. Ezek a személyek gyakran találkoznak olyan helyzetekkel, amelyekben saját vagy mások védelme érdekében kell fellépniük. Fontos azonban, hogy munkájuk során mindig figyelembe vegyék a jogszabályokat, és elkerüljék az aránytalan vagy jogellenes fellépést.

2.1 A biztonsági személyzet feladatai

A biztonsági személyzet legfőbb feladata, hogy biztosítsák az ingatlan, az esemény, vagy a rendezvény biztonságát, valamint hogy megakadályozzák a jogellenes cselekmények elkövetését. A biztonsági személyzet gyakran működik együtt a rendőrséggel, és hatósági jogkörökkel rendelkeznek a helyszíni védelmi intézkedések során.

A biztonsági szolgálat alkalmazottai nem rendelkeznek ugyanolyan jogkörökkel, mint a rendőrök, ezért tevékenységük szigorúan a megbízóval, illetve a jogszabályokkal összhangban kell történjen. 2005. évi CXXXIII. törvény a személy- és vagyonvédelem, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, – továbbiakban: Magánbiztonsági törvény.

Ez a jogszabály szabályozza a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, valamint a magánnyomozók működését Magyarországon.

A 2005. évi CXXXIII. törvény tehát jelenleg is hatályos. Ez a jogszabály szabályozza a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységeket Magyarországon. A törvény célja a közrend és közbiztonság javítása, a személy- és vagyonvédelem, valamint a bűnmegelőzés hatékonyságának fokozása.

A törvény végrehajtásáról szóló 22/2006. (IV. 25.) BM rendelet szintén hatályos, és részletesen szabályozza a törvény alkalmazásának módját

2.2 A kidobók feladatai és jogi határai

A kidobók tevékenysége általában szórakozóhelyeken, diszkókban, bárokban összpontosul. Feladatuk a rend fenntartása, a verekedések megelőzése, és a nem kívánt személyek eltávolítása a helyszínről. Az ő munkájuk különösen érzékeny jogi kérdéseket vet fel, hiszen ha túlzott erőszakot alkalmaznak, akkor nemcsak jogsértést, hanem súlyos jogi következményeket is okozhatnak.

A Btk. 164. §-a szerint a testi sértés bűncselekménye akkor valósul meg, ha valaki más testi épségét vagy egészségét veszélyezteti vagy sérti, akár szándékosan, akár gondatlanságból. A kidobóknak tehát különösen ügyelniük kell arra, hogy fellépésük ne legyen aránytalan, és ne lépjenek túl a szükséges mértéken, még akkor sem, ha valaki agresszíven viselkedik.

3. Jogi háttér és példák

A biztonsági személyzet és a kidobók tevékenységét a következő jogszabályok szabályozzák:

1. A büntető törvénykönyv –2012. évi C. törvény– a jogos védelem és önvédelem szabályait tartalmazza, valamint a testi sértés és más bűncselekmények jogi következményeit.
2. A rendőrségi törvény –1994. évi XXXIV. törvény– és más, a közbiztonságot érintő jogszabályok a közterületeken végzett biztonsági szolgáltatások jogi kereteit határozzák meg.
3. Magánbiztonsági törvény: 2005. évi CXXXIII. törvény a személy- és vagyonvédelem, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól,

3.1 Példa a jogos védelemre

Tegyük fel, hogy egy diszkóban egy személy agresszívan viselkedik, és másokat fenyeget. A kidobó azonnal intézkedhet, eltávolíthatja őt a helyszínről. Ha a fenyegetett személy fizikai erőszakot alkalmaz, a kidobó jogosan védekezhet, de csak annyi erőt alkalmazhat, ami szükséges az elhárításhoz. Ha túlzott erőszakot alkalmaz, az már testi sértésnek minősülhet.

3.2 Példa az önvédelemre

Ha egy biztonsági személyzet tagja egy szórakozóhely területén személyesen kerül veszélybe – például ha őt is megfenyegetik –, akkor jogosan alkalmazhat erőszakot, hogy megvédje saját testi épségét. Azonban az alkalmazott erőnek itt is arányosnak kell lennie a fenyegetéssel.

4. Következtetés

A jogos védelem és önvédelem a magyar jogrendszerben alapvető jogi elvek, amelyek biztosítják az állampolgárok védelmét a jogtalan támadásokkal szemben. A biztonsági személyzet és a kidobók munkája szoros összefüggésben áll ezekkel az elvekkel, és mindennapi munkájuk során mindig figyelembe kell venniük a jogszabályi kereteket, hogy elkerüljék a jogellenes cselekedeteket. Az erő alkalmazásának mindig arányosnak kell lennie a fenyegetéssel, és csak akkor alkalmazható, ha a helyzet valóban szükségessé teszi.

Az éjszakai életben számos olyan helyzet adódhat, amelyben a biztonsági személyzetnek, például a kidobóknak, jogszerűen kell fellépniük a rend fenntartása érdekében. Ilyenkor a jogos védelem és önvédelem elvei alapján kell eljárniuk, ugyanakkor a törvények által meghatározott keretek között. Az alábbiakban néhány gyakorlati példát hozok, amelyek jól tükrözik azokat a jogi kérdéseket, amelyek az éjszakai szórakozóhelyek biztonsági munkájával kapcsolatosak.

1. Példa: Agresszív vendég eltávolítása

Helyzet: Egy szórakozóhelyen a vendégek között vita keletkezik, és az egyik férfi az asztalon átöleli egy másik vendég vállát, amit a másik férfi nem tolerál, és fenyegetően reagál. A helyszínen lévő biztonsági őrök és kidobók észlelik a feszültséget, és odaérnek, hogy közbelépjenek.

Jogos védelem/önvédelem: A biztonsági őrök jogszerűen léphetnek fel a helyzet kezelésére, hogy megelőzzék a további erőszakos cselekedeteket. Az őrök először figyelmeztetik a feleket, és próbálnak békés úton rendezni a helyzetet. Ha a fenyegetés fokozódik, és a támadó fizikailag is agresszívan próbál fellépni a másik vendéggel szemben, akkor a biztonsági személyzet jogszerűen alkalmazhatja az erőszakot, de csak annyi erőt, ami szükséges a támadás elhárításához.

Törvényi háttér: A Btk. 22. § -1- és -2- szerint a védekezésnek szükségesnek és arányosnak kell lennie, tehát a kidobóknak biztosítaniuk kell, hogy az alkalmazott erő nem haladja meg a szükséges mértéket.

2. Példa: Kábítószer-használat és elbánás

Helyzet: Egy diszkóban a biztonsági személyzet észrevesz egy vendéget, aki nyilvánvalóan kábítószert használ a mosdóban. Az őrök észlelik, hogy a férfi nemcsak hogy illegálisan kábítószert birtokol, de viselkedése is agresszívvá válik, miközben a helyszíni rendezvényt veszélyezteti. Az őrök először próbálnak figyelmeztetni, hogy hagyja el a helyszínt, de a férfi ellenáll.

Jogos védelem/önvédelem: Mivel a férfi kábítószert birtokol és a helyszínen zavart kelt, a biztonsági személyzet jogosan alkalmazhatja a szükséges erőszakot, hogy eltávolítsa őt a helyszínről. Az őrök jogosan eljárhatnak a férfi elbánásában, hogy megakadályozzák a további bűncselekmények elkövetését. Az erőszak alkalmazásának arányosnak és a fenyegetés elhárításához szükségesnek kell lennie.

Törvényi háttér: A Btk. 164. § -Testi sértés- és a Magánbiztonsági törvény 28. §-a alapján a biztonsági őrök jogosultak az erő alkalmazására, ha szükséges, hogy megakadályozzák a jogellenes cselekményeket, de az alkalmazott erőszak nem lépheti túl a jogszerű védelmet.

3. Példa: Erőszakos vendég távol tartása

Helyzet: Egy szórakozóhelyen egy vendég, aki már több alkoholt fogyasztott, elkezdi zaklatni a többi vendéget és agresszívan viselkedni. Többszöri figyelmeztetés után is folytatja a zűrös viselkedést, majd a biztonsági őrök próbálják eltávolítani a helyszínről. A férfi azonban erőszakosan ellenáll, és próbálja megütni az őrt.

Jogos védelem/önvédelem: A biztonsági személyzet jogszerűen felléphet a férfi ellen, és az alkalmazott erőnek arányosnak kell lennie a fenyegetéssel. Ha az erőszakos ellenállás folytatódik, és a férfi támadást intéz a biztonsági személyzet ellen, a védekezés jogszerű lehet, de az őröknek ügyelniük kell arra, hogy ne alkalmazzanak túlzott erőszakot.

Törvényi háttér: A Btk. 22. § a jogos védelem és önvédelem kereteit határozza meg. Ha a férfi fizikailag támad, és a biztonsági személyzet csak annyi erőt alkalmaz, ami a fenyegetés elhárításához szükséges, akkor a fellépés jogszerű.

4. Példa: Látogatók eltávolítása agresszív viselkedés miatt

Helyzet: Egy diszkóban egy csoport vendég folyamatosan zűrzavart kelt, és egymást fenyegetve verekedni kezd. A biztonsági személyzet észleli a helyzetet, és próbálják megfékezni a verekedést, miközben az egyik vendég elmondja, hogy nem akar távozni. A férfi elkezd agresszívan viselkedni a kidobókkal is, aki próbálják őt fizikailag eltávolítani.

Jogos védelem/önvédelem: A biztonsági személyzet jogszerűen alkalmazhatja az erőszakot, hogy megakadályozza a további erőszakot, és hogy eltávolítsák a férfit a helyszínről. A fenyegetés elhárítása érdekében csak annyi erőt használhatnak, ami szükséges, de a fellépésnek mindenképpen arányosnak kell lennie a helyzettel.

Törvényi háttér: A Btk. 164. § -Testi sértés- és a Magánbiztonsági törvény 28. § rendelkezik a biztonsági őrök jogszerű fellépéséről, hogy megelőzzék a további jogellenes cselekményeket. Az alkalmazott erőszaknak arányosnak kell lennie a fenyegetéssel és a helyzet szükségességével.

5. Példa: Elbánás egy szórakozóhelyen késelni próbáló vendéggel

Helyzet: Egy vendég szórakozóhelyen összeszólalkozik egy másik vendéggel, és a vitában késsel fenyegeti őt. A biztonsági személyzet, miután észleli a fenyegetést, azonnal közbelép, hogy megakadályozza a további erőszakot. A férfi nem engedelmeskedik, és a késsel próbálja megfenyegetni a biztonsági őröket.

Jogos védelem/önvédelem: A biztonsági személyzet jogszerűen alkalmazhatja az erőszakot, hogy eltávolítsák a férfit, és biztosítsák a többi vendég biztonságát. A késsel történő fenyegetés jogszerű védekezést indokol, és az alkalmazott erőszaknak elengedhetetlenül szükségesnek és arányosnak kell lennie.

Törvényi háttér: A Btk. 22. § és a Btk. 164. § értelmében a biztonsági személyzet alkalmazhat erőszakot a fenyegetés elhárítása érdekében. A Magánbiztonsági törvény 28. § és a Btk. 164. § alapján az őröknek a fenyegetést az arányosság elvének figyelembevételével kell elhárítaniuk.

Fontosabb bírósági megállapítások a jogos védelemről:

1. A jogos védelem alkotmányos jog
   1. A Btk. 21. § (1) kimondja, hogy nem büntethető az, aki saját maga vagy más személy, illetve vagyon elleni jogtalan támadást elhárít.
   1. Az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy a jogos védelem az önvédelem alapvető joga, amely a jogállamiság egyik pillére.
2. A megtámadott személy nem köteles kitérni a támadás elől
   1. A bíróságok következetesen kimondják, hogy a megtámadott személy nem köteles megfutamodni, hanem jogosult a támadást elhárítani, akár erőszakkal is.
3. Az elhárítás nem lehet nyilvánvalóan aránytalan
   1. Az alkalmazott védekezés nem haladhatja meg az elhárításhoz szükséges mértéket.
   1. Ha például valaki puszta kézzel támad, az ellene alkalmazott fegyveres védekezés aránytalan lehet.
4. Kiélezett esetekben a védekező személy javára kell dönteni
   1. Ha kétség merül fel az arányossággal kapcsolatban, a bíróság általában a megtámadott személy javára dönt.
5. Kiemelt védelem lakásba behatolás esetén
   1. A Btk. 22. § szerint a lakásba történő jogtalan behatolás esetén a védekező magatartás szinte minden esetben jogosnak tekintendő, még akkor is, ha a támadó súlyosabban sérül meg.
6. Nem kell megvárni a támadás bekövetkezését
   1. Ha a támadás közvetlenül fenyeget, akkor is megengedett a védekezés, nem kell kivárni, hogy az agresszió fizikailag bekövetkezzen.
7. Fegyverhasználat és végszükség kérdése
   1. A bíróságok külön vizsgálják, ha fegyvert használtak védekezésre.
   1. Ha valaki életveszélyes támadást hárít el, a fegyverhasználat nagyobb eséllyel minősül jogosnak.

Összegzés

A biztonsági személyzet és kidobók munkájában rendkívül fontos, hogy mindig figyelembe vegyék a jogos védelem és önvédelem jogszabályi kereteit. Míg a fellépés jogszerű, az alkalmazott erőnek mindig arányosnak kell lennie a helyzettel, és a biztonsági személyzetnek nemcsak a saját, hanem a többi vendég biztonságát is védeniük kell. A megfelelő jogi háttér és a helyszíni helyzet felismerése segíti a biztonsági személyzetet abban, hogy jogszerűen és hatékonyan járjon el az éjszakai szórakozóhelyeken.

Kapcsolódó cikk:

A kidobói munka az 1990-es években és napjainkban