Minden japán harcművészet alapja a hét erény. Több írásjellel több variáció létezik, de egy két kisebb eltérés belefér, hiszen a lényeg ugyanaz. Az én Mesterem ezeket használta, tanította.
Jin – jó szándék, nemes szándék, kedvesség
Gi – igazság, igazságosság, becsület
Rei – tisztelet, jó modor, udvariasság
Chi – bölcsesség
Shin – bizalom, megbízhatóság
Chu – hűség
Yu – jellem, bátorság
Sokan keverik a BUDO és BUSHIDO kifejezéseket is és ebből is adódhat pár eltérés. Véleményem szerint fontos a különbség a kettő között. A BUDO a harc befejezésének az útja, míg a BUSHIDO a harcos útja. A BUDO a szabadság és a végtelen lehetőségek tárháza, ami kinyitja az elmét és a béke és egyensúly felé vezet, az élet, az értékes élet irányába. A BUSHIDO a katona útja, aki parancsot teljesít és egy urat szolgál. A szépsége és romantikája vitathatatlan, de sokszor az értelmetlen harc és halál a jutalma.
Az én utam a BUDO, ezért innen szemlélem a hét erényt. Bemutatásukat ezen a nézőponton keresztül fogom most egy kicsit mélyebb jelentéseiben megkísérelni.
Fontos azonban felhívnom a figyelmet a legnagyobb téveszmére. Ezeket nem adja oda nekünk senki! Nem járnak alanyi jogon, ha csatlakozunk egy Dojo-hoz. Ezek képességek, amiket csak megszerezni lehet. Ez okozza a legtöbb gyakorló vesztét, mindenki elvárja tőle, hogy ehhez mérten viselkedjen, sőt eljátsszuk mi is, hogy ilyenek vagyunk. Pedig ez lassan jön és kitartás nélkül lehetetlen. Így egy látszat világban nem tudunk a valóságban eleget tenni a külső és belső elvárásoknak. A bukás elengedhetetlen és sorsszerű. Így hamar feladja mindenki, vagy pedig egy torzult hazugság fenntartásán fáradozik, amit a hosszú idő alatt el is hisz, így még csúnyább majd a szembesülés a valósággal.
Pedig érdemes ezt az utat járni. Nincs ennél jobb út, hiszen magunk és a környezetünknek is hasznára leszünk.

Szerezzük hát meg ezeket a képességeket, erényeket!
Jin – jó szándék, nemes szándék, kedvesség, a sok próbatétel, edzés, gyakorlás, fájdalom és rengeteg hiba árán szerzett erőből fakad. Így igazi, valós. Minden más esetben függ valamitől, keletkezhet érdekből, félelemből.
Gi – igazság, igazságosság, becsület: ma népszerű kifejezés erre a hitelesség. Ez pedig szintén egy olyan érték, ami ritka a világon. De a kitartó, következetes gyakorlás eredménye, ami kétségtelenül átformál minket.
Rei – tisztelet, jó modor, udvariasság: ez a kulcsa a valós tudás megszerzésének. Ha megértjük, hogy bármit is érünk el, azt annak köszönhetjük, aki tanította nekünk. A Mester nélkül én nem létezem. Ez a legfontosabb felismerés. A társaim nélkül nem tudok gyakorolni, így mindenkinek jár a legnagyobb megbecsülés. Versenyen, gyakorló küzdelemben az ellenfél nélkül nincs győztes. Hála jár azért, hogy annyit edzett, hogy eljött és bátran odaállt és a saját testi épségét kockáztatta. A vesztes is hálával tartozik, hisz kapott egy új motivációt, rámutatást kapott valami gyengeségére, amiből erőt kovácsolhat.
Chi – bölcsesség: ez nem jár. Csak annak jön el, aki figyel és fenn tartja a figyelmét mindig. Így megtanulja, hogy nincs véletlen, nincs szerencse. Ok és okozat van, ami egy jó megfigyelő számára felfedi a dolgok valós természetét. Már nincs szükség haragot tartani, nincsen semmi különös haszna, ha így érzünk vagy úgy. A temetésünk pillanata feloldja az összes haragot, féltékenységet, vágyat. Ott minden konfliktus véget ér és értelmét veszti, igazán.
Shin – bizalom, megbízhatóság: e nélkül felületes minden. Ha valamiben vagy valakiben nincs bizodalmunk, akkor semmi értékes nem lehet az eredmény. Sőt szinte garantált a keserű vég. Ha a többi hat erény birtokában vagyunk, akkor a minket körül vevő emberek bízni fognak bennünk, fontos lesz számukra a véleményünk.
Chu – hűség: ez cifra lesz, de pont olyan, mint a többi hat erény. Fontos, hogy hűséges legyen az ember a barátaihoz, társához, és mint harcművész, gyakorló a Mesteréhez, az Iskolához és a tanításokhoz. Az árulás azonnali méreg, mindent pusztít és megtapasztalhatjuk általa a földi poklot. Akkor is, ha minket árulnak el. Mert mindegy, minden elpusztul egy pillanat alatt és már sohasem lesz semmi olyan, mint előtte. Ott az addig ismert élet véget ér, és már csak fájdalom lesz.
De ennek az erénynek szeretném hangsúlyozni a másik oldalát is, azaz a hűség Önmagunk felé! Bármikor, bármit hoz az élet, magunk ellen fordulni a legnagyobb vétek. Legyen az kicsi vagy nagy. Hisz nem csak a hatalmas tragédia sarkall valakit a rosszra. Hűség jár magunknak a hűtő előtt, hogy csak annyit együnk amennyit kell. Hogy ne pusztítsuk testünket, ne mérgezzük. Ne mérgezzük az elménket, se a szívünket. Hisz, ahogy a bölcsességnél írtam, nem éri meg. Becsüljük meg a testünket, mert benne lakunk. Becsüljük meg az élet minden pillanatát, mert nem lehet tudni, mennyi jut még. Találjuk meg az örömöt és éljünk boldogan. Hűségesen önmagunkhoz.
Yu – jellem, bátorság: ez kell a legjobban, hogy elérjük a fent említett erényeket. De ez sem jön könnyen. Sokat kell bukni, hibázni, de mindig menni tovább. Bátorság kell megtenni valamit és bátorság kell ahhoz is, hogy nemet mondjunk.
A hét erényt egy körkörös egymást tápláló, együtt fejlődő egységként lehetne a legjobban jellemezni. Az egyik következik a másikból, és nincs a többi nélkül. Hosszú és nehéz út. De semmi sincs, amiért érdemes lenne lecserélni. Ezért legyünk türelmesek. Mert a végén az összes erény egybeforr és létrehozza az egyensúlyt, azaz a harmóniát, vagy más szóval a békét.
Wa (béke, harmónia) do (út) Ryu (iskola)
Wado-Ryu
Torontáli Róbert