Életének hetvenhetedik esztendejében elhunyt a magyar judosport legendás alakja, az olimpiai és világbajnoki hetedik helyezett, Európa-bajnoki ezüst- és bronzérmes judós, edző, sportvezető, hetedik danos judo nagymester.
Pályafutása során a Bp. Spartacus és az Újpesti Dózsa szakosztályában versenyzett, a pontszerzők között zárt 1971-ben, a Ludwigshafeni világbajnokságon, majd az első magyar olimpiai szereplés idején, 1972-ben, Münchenben is. Az Európa-bajnokságokról 1977-ben ezüst-, 1971-ben bronzérmet hozott haza, kétszeres ötödik helyezett, juniorként Eb-ezüstérmes (1968) volt, ez utóbbi volt az első magyar érem az utánpótlás világversenyekről. Magyarországon három alkalommal is (1968, 1971 és 1977) az Év judósának választották.
A hetedik danos judomester az Egerági Üstökös SE és a Varga Cseppek SE színeiben gyerekek százaival ismertette meg a sportágat. Hét gyermeke közül többen is kötődnek a judóhoz, közülük Szabó Franciska U23-as Európa-bajnoki címet szerzett, Szabó Katinka az U23-as, a junior és az ifjúsági Európa-bajnokságon is nyert egy-egy bronzérmet, Szabó Frigyes pedig csapatban Európa-bajnoki harmadik helyezett és Grand Prix-bronzérmes lett pályafutása során.
Szabó Ferencet a Magyar Judo Szövetség saját halottjának tekinti, a magyar judosport legendás alakjának végső búcsúztatásáról később gondoskodnak.
judoinfo.hu
