Az okinawai csata (1945. április 1)

Usidzsima Micuru tábornok

A „Jéghegy” hadműveletben az Amerikai Hadsereg 10. hadseregének, mely eredetileg Tajvan bevételére lett létrehozva Hawaiin, négy hadosztálya került bevetésre, és további két hadosztály a Tengerészgyalogságtól. Megszálló műveleteiket partmenti, tengeri és légi támogatások segítették. A hadműveletben több hajó és katona vett részt, mint a normandiai partraszállásban. A szigetet 1400 hajó, közülük 325 hadihajó vette körül, fedélzetükön 183 ezer emberrel. A 130 ezer fős japán helyőrség parancsnoka Usidzsima Micuru tábornok volt. Usidzsima látván a nagyarányú csapatösszevonásokat a sziget körül, elvetette eredeti tervét, amely a partraszállás megakadályozása volt, inkább csapatainak nagy részét a sziget déli részére irányítva, megerősített állásokban vonta össze azokat, szárazföldi összecsapásokra kényszerítve ezzel ellenfeleit.

A hadvezetés, Hirohito császár felvetésére még egy tengeri hadműveletre is vállalkozott, hogy enyhítse Usidzsima terheit. Egy tíz hadihajóból, köztük a Jamato csatahajóval, álló különítményt indítottak Okinawa felé. A Ten-gó hadművelet elképzelése az volt, hogy Okinava partjaira futtatják az addig már megsérült hajókat és az utolsó lövedékig, vagy a megsemmisülésig, folytatják az ütközetet. A flottakülönítményt még Kjúsútól délre elfogta az amerikai hordozóflotta légiereje, majd többhullámú légi támadásban elsüllyesztette a hajók kétharmadát. A megmaradt négy romboló feladta az értelmetlen előre nyomulást és a túlélők felvétele után visszavonult honi kikötőibe.

A Yamato csatahajó Forrás: WRLN

Az okinawai csatát az utókor amerikai részről, mint „acéltájfun” (typhoon of steel) és japán részről pedig, mint „acéleső” (tecu no ame) vagy „acélvihar” (tecu no bófú) emlegeti. Ezek a becenevek jól jellemzik a harcok vadságát. A japán kamikaze támadások intenzitása, továbbá a szövetséges hajók és járművek létszáma minden korábbit felülmúlt. A veszteségek nagyságát tekintve, mely az első világháború árokharcait idézi, a legmagasabb arányú volt a második világháború csendes-óceáni hadszínterén történtek között. Az okinawai kormányzat hivatalos számadatait forrásnak tekintve, Japán 77 166 katonát vesztett – ezek mindegyike elesett vagy öngyilkosságot követett el -, a szövetségesek vesztesége pedig 14 009 halottat tett ki (becslések szerint összesen több mint 65 000 fős veszteség a sebesültekkel együtt). A japánok oldalán negyvenezer okinawai kényszersorozott fiatal is részt vett a küzdelmekben. Ezzel egyidejűleg 149 193 fő helyi lakos esett áldozatul a vérontásnak: japán katonák ölték meg vagy kényszerítették öngyilkosságra őket. A polgári áldozatok száma a lakosságnak több mint egyharmada volt. Összességében 240 000 emberéletet követelt a közel három hónapos öldöklés. Az egy évvel korábbi saipani csata végén felmerült már a szövetségesek részéről a kérdés, vajon a végpusztulás vár-e a japán lakosságra, ha megkezdik Japán megszállását? Nos, ez a súlyos kérdés ebben a csatában végérvényesen nyilvánvalóvá vált a szövetséges hadászati tervezők számára: a főszigetek bevétele során jelentős áldozatarányokkal kell számolni. Mindkét hadseregparancsnok, Simon Bolivar Buckner altábornagy és Usidzsima Micuru tábornok életét vesztette a harcokban.

Amerika a hadművelet elején elnökváltásra kényszerült, hiszen Franklin D. Roosevelt 1945. április 12-én elhunyt a georgiai Little White House elnöki rezidencián. Utóda, Harry S. Truman vezette az országot a háború vége felé, követve elődje külpolitikai nyomdokait. A csata idején ért véget Európában a háború, így az öreg kontinensen állomásozó, sorozott alakulatok és a hivatásos állomány egy részéből, illetve a szárazföldi és repülőcsapatokból egyaránt, átcsoportosításokat kezdeményeztek. Ez a haderő az okinawai és egy esetleges Japán elleni invázióban került volna bevetésre. Truman szerint az amerikai fiatal katonák ezreinek védelme érdekében az atombomba bevetése szükségszerű, és a japán nagyvárosok támadása az egyetlen hatékony megoldás – a potsdami konferencián leszögezettek szerint – Japán feltétel nélküli kapitulációjára, amely az okinawai harcok vége után kevesebb, mint két hónappal meg is történt.

A háború után 27 évig amerikai közigazgatás alá lett vonva Okinawa szigete. 1975-ben békemúzeumot (Okinawa Prefectural Peace Memorial Museum) nyitottak Itoman városban. A múzeum egy jelentős részét a Béke Sarokköve (Cornerstone of Peace) teszi ki, melyen a közel kétszázötvenezer áldozat nevét jelenítik meg.

Hirdetés

Hirdetés

Legújabb híreink

Megtekintés: 19 A második sztorim természetesen Apuval kapcsolatos és nagyon jól leírja kettőnk kapcsolatát. 14 éves lehettem, amikor részt vehettem […]

Megtekintés: 77 Második rész Szabó Franciska nemcsak a tatamin bizonyított. Európa-bajnoki aranyérem, világszínvonalú eredmények, emberpróbáló döntések és mély magánéleti küzdelmek […]

Megtekintés: 14 A 2023/2024-es tanévben nyújtott kimagasló tanulmányi- és sportteljesítményéért a Magyarország jó tanulója, jó sportolója címet kapta Őri Panna […]

Megtekintés: 12 A sportág történetében először lett vegyes csapatversenyben világbajnok Georgia válogatottja, korábban minden alkalommal Japáné lett ez a cím. […]

Események

A ringek királyait láthatjuk Debrecenben

Megtekintés: 207 2025. május 24-én egy felejthetetlen sporteseményre invitálunk mindenkit!A Bázis Kick-Box Ring Magyar Bajnokság Döntője egy egész napos rendezvény,

Május elején jön a 3. Okinawai Napok

Megtekintés: 113 Ahogy tavaly és tavalyelőtt, Harsányi László főszervezőnek és csapatának köszönhetően idén is autentikus okinawai karate mesterektől tanulhatnak a

Menütérkép

Riportok

Partnerek

Hirdetés

Látogatók száma: 81889
Scroll to Top