Életének 87. évében elhunyt Dr. Harnos Imre nagymester, a hazai kempo egyik ikonikus vezetője.

Dr. Harnos Imre 1938-ban született Dunaharasztiban. Fiatal korától kezdve érdeklődött a küzdősportok iránt; birkózásban ifjúsági válogatottként versenyzett, és judózott is.
Az 1956-os forradalom után elhagyta Magyarországot, és Ausztráliában telepedett le. Ott folytatta harcművészeti tanulmányait, hét különböző stílusban – többek között judo, Shotokan karate, ju-jitsu, Kyokushinkai karate, Shorinji kempo, Tae Kwon Do és Kempo Karate Do – szerzett fekete öves fokozatot. Profi harcosként 15 országban 74 pénzdíjas mérkőzéséből 72-t megnyert.
Tapasztalatai és tudása alapján megalkotta a Zen Bu Kan Kempo stílust, amely a Shaolin kempo, ju-jitsu, karate és ökölvívás technikáit ötvözi.
A stílus neve, több mint harcművészeti elnevezés – egy filozófiai iránytű is egyben:
- Zen– a „jó” vagy „meditatív tudatállapot” jelentésen túl a belső békét, a tudatosságot, az önfegyelmet képviseli.
- Bu – harcot, küzdelmet, a harcos erényt jelenti.
- Kan – házat, otthont, iskolát jelent.
Összeolvasva a jelentés: „A Jó Harc Háza” vagy „Az Erényes Küzdelem Otthona”.
Ez a név hűen tükrözi Dr. Harnos Imre küldetését: a harcot nem pusztán fizikai összecsapásként, hanem személyiségfejlesztő útként értelmezni – ahol az ember a külső küzdelem során megtalálja a belső békét is.
1966-ban, tíz év távollét után, visszatért Magyarországra, hogy megismertesse honfitársaival a kempot. Azonban a politikai helyzet miatt az edzéseket titokban, pincékben kellett tartaniuk. 1967 áprilisában a hatóságok államellenes tevékenységnek minősítették a kempo oktatását, és kiutasították az országból.
1969-ben ismét visszatért, hogy újjá szervezze a megmaradt csapatot. Az edzések ekkor a Városligetben zajlottak, de a hatóságok ismét távozásra szólították fel.
1975-76-ban hosszabb időt töltött Magyarországon, és ekkor tartották az első tornatermi edzéseket a Mélyépterv S.K. Sütő utcai edzőtermében. Távozásakor öt tanítványának – Dr. Szacsky Mihálynak, Koncz Jánosnak, Dr. Borbély Attilának, Bacsa Jánosnak és Szegedi János Tamásnak – instruktori dan fokozatot adományozott, akik tovább vitték a kempo hagyományait Magyarországon.
A Zen Bu Kan Kempo hivatalos stílusmegjelölése 1993-tól vált ismertté, Magyarországon pedig 1995-től használják.
Dr. Harnos Imre élete során számos kihívással nézett szembe, de elkötelezettsége és szenvedélye révén maradandó örökséget hagyott a harcművészetek világában. Nemcsak egy harcművészeti stílust teremtett, hanem közösséget, értékrendet és példát adott. Tanításait, elveit és személyes karizmáját mindazok őrzik, akik tőle tanultak – akár közvetlenül, akár tanítványain keresztül. Munkássága generációk számára vált iránymutatóvá. A Magyarországi Kempo közössége, valamint a magyar harcművészeti társadalom mély tisztelettel és hálával őrzi emlékét.
Ahogy a harcművészet egyik alaptétele tartja: „A mester akkor él tovább, ha tanítványai emlékeznek rá, és tovább viszik szellemiségét.”
Dr. Harnos Imre örökre a harcművészet nagyjai között marad.
Nyugodj Békében Mester!