„A capoeira nemcsak harc, nemcsak tánc. Ez egy út, ahol megtanulod, ki vagy – és ki lehetnél.”
– Mestre Joãozinho

A capoeira világa különleges és sokszínű – akárcsak az övrendszere. Minden csoportnak megvan a maga struktúrája, övszínei és rangjai, így nincs két egyforma rendszer. Ami azonban minden capoeiristánál közös, az a várakozással teli izgalom, ami a Batizado, vagyis a „keresztelő” eseményét megelőzi.

A Batizado az év legfontosabb rendezvénye a capoeira gyakorlói számára. Ilyenkor nemcsak az új övek kiosztása történik meg, hanem az első övesek hivatalosan is belépnek a capoeiristák világába – egy új névvel, amit a mesterük ad nekik. Ez az úgynevezett apelido, azaz capoeirás név, amely sokszor egy jellemző tulajdonságra, élményre vagy akár egy vicces sztorira utal. Ez a hagyomány a capoeira egyik legszemélyesebb és legemberibb vonása, ami összeköti a múltat a jelennel.

Akik már nem először vesznek részt a Batizadón, azoknak az esemény a Troca de Corda-ról, azaz övcseréről szól. Ez jelzi az előrelépést – egy újabb szintet, több tudást, nagyobb felelősséget és mélyebb megértést a capoeira világában.

A rendezvény mindig nyitott, minden érdeklődőt szívesen látnak. A program gyakran többnapos, és vendég mesterek, tanárok is részt vesznek rajta. A Batizado előtti napokon workshopok, edzések és kurzusok zajlanak, amelyeken más csoportok tagjai is tanulhatnak, fejlődhetnek – erősítve a közösség összetartozását.

Az edzések végén gyakran spontán roda-k alakulnak ki – ezek azok a körök, amelyeket a résztvevők alkotnak, míg középen két capoeirista játszik egymással. Ezek a pillanatok a gyakorlásról, a kihívásról, az örömről és az együtt töltött időről szólnak. Itt lehetőség van arra, hogy mindenki kipróbálja, mit tud – és hogy megtapasztalja, mit adhat hozzá a közösséghez.

Vizsga – vagy inkább egy játék?

Bár sokan vizsgaként gondolnak a Batizadora, valójában itt nincs semmilyen írásbeli vagy szigorúan meghatározott feladat. A capoeiristának „csupán” játszania kell – egy mesterrel vagy magasabb fokozatú játékossal. Ha a mesterek látják rajta a fejlődést, az alázatot, a tapasztalatot és a megfelelő axé-t (energiát, jelenlétet), akkor elismerik: megérett a következő szintre. A capoeira tehát nemcsak technikáról szól, hanem arról is, hogy valaki milyen emberré válik az út során.

Itt nem azért kap valaki új övet, mert minden mozdulatot tökéletesen hajt végre, hanem azért, mert a jelenlegi öve „megtelt” – tudással, élményekkel és tanulással. Az új öv egyúttal kihívás is: felnőni hozzá, továbbmenni az úton.

A Batizado során először a gyerekek kapják meg öveiket, majd következnek a felnőttek – az első fokozattól egészen a legmagasabb rangokig.

A rendezvény zárásaként egy utolsó, ünnepi roda következik, ahol az új övesek frissen szerzett energiájukat vihetik be a játékba, és a meghívott vendégek is csatlakozhatnak. A hangulat sokszor a samba de roda-val teljesedik ki – tánccal, zenével, mosollyal a kör közepén.

Egy emlék az első Batizadóból

„Amikor először léptem be a Batizado körébe, úgy éreztem, mintha az egész világ figyelne rám. A kezem izzadt, a szívem a torkomban dobogott, és azt sem tudtam, hogyan kezdjek bele a játékba. Aztán a mester rám nézett, mosolygott, és csak annyit mondott: Játssz, élvezd! Ez a te pillanatod. Onnantól kezdve elfelejtettem mindent – csak a zene volt, a mozdulatok, és az a különleges érzés, amit csak a roda közepén lehet megtapasztalni.”
– Brisa, capoeirista

Niklós András

Tetszett az írás?
Egy kattintás Neked, hatalmas segítség nekünk!
Oszd meg, hogy másokhoz is eljusson, és támogasd a katanamagazin.hu-t!