Az 53 éves, teljesen vak ausztrál sportoló, Mark Trompp ezüstérmet szerzett a teljesen vakok (SVI-1) kategóriájában a Taskentben megrendezett Ázsia–Óceánia SAMBO-bajnokságon. Az FIAS hivatalos oldalának adott exkluzív interjúban pályafutásáról, a tapasztalat fontosságáról, valamint arról mesél, hogyan szeretné népszerűsíteni a vakok számára elérhető SAMBO-t hazájában.
Hogyan élted meg, hogy ezüstérmet szereztél az Ázsia–Óceánia SAMBO-bajnokságon?
– Rendkívül izgatott vagyok, hogy eljuthattam Taskentbe, és egy ilyen rangos versenyről éremmel térhettem haza. A mezőny világszínvonalú volt, az ellenfeleim nagyon erősek voltak, minden mérkőzés kemény kihívást jelentett.
Azt mondtad, ritkán adódik lehetőséged arra, hogy más vak sportolókkal mérkőzz meg. Mit jelentett számodra ez a tapasztalat?
– Ausztráliában a vakok számára kínált küzdősportok – mint a birkózás vagy a grappling – még gyerekcipőben járnak. Általában látó ellenfelekkel kell megküzdenem, így különleges élmény volt olyanokkal versenyezni, akik ugyanazokkal a nehézségekkel néznek szembe, mint én. A SAMBO – és úgy általában a harcművészetek – sokkal könnyebbé tették az életemet, még a vakság ellenére is.
Mesélnél a mérkőzéseidről?
– Természetesen. A döntőben a tádzsikisztáni Sokhruk Nazarovval kerültem szembe – elképesztően gyors és precíz volt, mintha hazavinne ingyen Ausztráliába (nevet). Minden mozdulata pontos volt, remekül használta a lábmunkát és határozott dobásokat alkalmazott.
Az elődöntőben a kazah Saparbay Altibajjal mérkőztem meg, aki igazi erőgép – úgy mozgatott a szőnyegen, mint egy dühös bika. Tudtam, hogy a kazah versenyzők félelmetesek; még a 2000-es olimpián is dolgoztam a birkózóválogatottjukkal. Ennek ellenére sikerült győznöm egy feladásos technikával, amire igazán büszke vagyok.
Az első meccsem az üzbég Paxlavon Yoqubov ellen volt. Ő mindent beleadott, hogy eldobjon, teljes erőbedobással küzdött, de végül 6–2-re megnyertem a pontozást. Minden ellenfelem kiválóan felkészült volt, így minden meccs teljes koncentrációt igényelt. Nagy öröm, hogy már az első nemzetközi SAMBO-versenyemen dobogóra állhattam.
Az ellenfeleid mind fiatalabbak voltak nálad. Mi a titkod?
– Öreg róka vagyok (nevet). A SAMBO-ban, akárcsak a grapplingben, a tapasztalat rengeteget számít. Már az első próbálkozásnál felismertem az üzbég srác vállra dobási kísérletét, és miután egyszer engedtem, hogy végrehajtsa, azonnal kontráztam és földharcban dolgoztam tovább. A rutin segít abban, hogy olvassam az ellenfeleim mozdulatait, és alkalmazkodjak.
Hetente többször edzem Sydney-ben – erőnléti, aerob és technikai tréningeken veszek részt. Remek csapat vesz körül, és most már a SAMBO programunkat is fejlesztjük. A klubunkban egyre több küzdősport – például dzsúdó és kick-box – válik elérhetővé.
Hogyan szeretnéd népszerűsíteni a vakok SAMBO-ját Ausztráliában?
– Olyan sportolókat szeretnék bevonni, akik már rendelkeznek versenytapasztalattal más sportágakban, és megismertetni velük a SAMBO-t. Ez egy izgalmas, addiktív sport – aki egyszer kipróbálja, nem akarja abbahagyni. Azt is tervezem, hogy az ausztrál SAMBO szövetséggel együttműködve bővítsük a vak sportolóknak szánt programokat.
Sokan azt gondolhatják, hogy a SAMBO veszélyes lehet vak sportolók számára. Mit gondolsz erről?
– Egyáltalán nem az. 25 éve grapplingezem, és a legsúlyosabb sérülésem egy bordatörés volt – az is edzésen történt, saját hibámból. Ha megfelelő a technika és a felkészülés, ez a sport biztonságos.
Mik a céljaid a Blind SAMBO-val Ausztráliában?
– Szeretnék egy nemzeti csapatot felépíteni, amely részt vesz az ázsiai és óceániai bajnokságokon, illetve más nemzetközi versenyeken. A versenyzés és az összetartás élménye motiválni fogja a sportolókat, hogy újra és újra visszatérjenek.
Edzőként is látod magad a jövőben?
– Versenyezni mindig is szerettem, de tudom, hogy ezt nem csinálhatom örökké. Az edzői munka viszont közel áll a szívemhez, és szívesen veszek részt benne. Fontos, hogy legyen valaki, aki tovább fejleszti a sportot. Szívesen segítek ebben, használom a kapcsolataimat, és azon dolgozom, hogy a vakok SAMBO-ja nemcsak Ausztráliában, de más országokban is elismerést kapjon. Tudom, milyen kihívásokkal néznek szembe a vak sportolók, és az a célom, hogy önállóbbá váljanak. Ez nemcsak a sportról szól – arról is, hogy az élet más területein is bátrabban boldoguljanak.
Mit jelenthet a Blind SAMBO más sportolók számára?
– A vakok SAMBO-ja igazi értéket ad az emberek életéhez. Itt nincs helye kifogásoknak – minden lehetőséget meg kell ragadni. Az én szememben az élet az élményekről és az emlékekről szól, és szeretném, ha mások is átélhetnék ezt a SAMBO révén.
sambo.sport
Tetszett az írás?
Egy kattintás Neked, hatalmas segítség nekünk!
Oszd meg, hogy másokhoz is eljusson, és támogasd a katanamagazin.hu-t!
