A jogászi hivatás a társadalmi rend őre. A bíró, ügyész vagy védő feladata nemcsak az, hogy megítélje, mi történt, hanem az is, hogy megértse az emberi viselkedés mozgatórugóit. A fizikai konfliktusok – különösen az erőszakos bűncselekmények – megítéléséhez azonban nem mindig elegendő a paragrafusok ismerete. Felmerül a kérdés: vajon a harcművészetek gyakorlása segíthet-e az igazságosabb döntésekben?

Jog és ököl – lehet-e közük egymáshoz?

Első pillantásra a jog világa és a tatami vagy ring világa távol áll egymástól. A jogász paragrafusokat idéz, precedenseket keres. A harcos a testével dönt, mozdulatokkal kommunikál. Ám mindkettő a kontrollról, a határok felismeréséről és az arányosság betartásáról szól.

Magyarországon a Büntetőtörvénykönyről szóló 2012 évi C. törvény 22. § (1) bekezdése a jogos védelem jogintézményét úgy szabályozza, hogy:

 „nem büntetendő, aki a saját vagy más személy ellen irányuló jogtalan támadást elhárítja”.

Ugyanakkor a támadás jellege, gyorsasága, erőssége és az áldozat reakcióideje csak akkor értékelhető pontosan, ha a döntéshozó ismeri a helyzet fizikai realitását.

Mit tanít a harcművészet az empátiáról?

A legtöbb tradicionális harcművészet – judo, karate, aikido, brazil jiu-jitsu stb. – nem az ütésről, hanem az önkontrollról és a másik tiszteletéről szól.

A brazil jiu-jitsu egyik alapelve: „pozíció, kontroll, szándék.”

Ezek az elvek empátiát kívánnak – meg kell érezni a másik mozgását, félelmét, szándékát.

A 2021-es Harvard Law School tanulmány szerint azok a hallgatók, akik fizikai konfliktusmodellezésen is részt vettek, nagyobb arányban mutattak kontextualizált megértést erőszakos bűncselekmények jogi értékelésében.

Magyar viszonylatban Gellér Balázs – Ambrus István világított rá a következőkre:

„…..a BH 2011.269. számon publikált eseti döntés szerint „a jogos védelem a cselekmény társadalomra veszélyességét kizárja. Formailag a garázdaság bűncselekményének törvényi tényállásába illeszkedő cselekményben sem állapítható meg a testi épsége ellen intézett jogtalan támadás ellen – a jogos védekezés kereteit túl nem lépve – védekező személy bűnössége”. Ezzel egyezően utalt rá a BH 2013. 31. II. pontja, hogy „[a] jogos védelem körében kifejtett – formailag a garázdaság bűncselekményének a törvényi tényállásba illeszkedő – cselekménynek nincs társadalomra veszélyessége, az ilyen cselekmény nem bűncselekmény”. Végül ezt a besorolást jeleníti meg a jogos védelem kérdéseivel foglalkozó 4/2013. BJE 1. pontja is.

Az elhárítás szükséges mértékének ijedtségből vagy menthető felindulásból történő túllépésében bűnösséget kizáró okot felismerő nézetet az ítélkezési gyakorlat explicit verbis ugyan nem jelenítette meg,[4] ez a rendszerezés azonban a törvény szövegéből, a logikai értelmezés alkalmazásával is levezethető.”

Aki már kapott ütést – másként ítélkezik?

Az „arcon ütötte” kifejezés a bírósági jegyzőkönyvben nem ad számot az ütés irányáról, erejéről, kontextusáról. Az ilyen szituációk megítélésénél nagy a veszélye annak, hogy a döntéshozó saját életéből származó – sokszor fizikai tapasztalat nélküli – következtetéseket von le.

A jogos védelem határainak megítéléséhez elengedhetetlen a támadás realitásának megértése. Vizsgálni kell a szituáció dinamikáját, és a védekező reakciót indokolatlanul aránytalannak minősítette.

Álláspontom szerint a védekezőnek nem kell mérlegelnie a támadás súlyát, ha annak jogtalansága megállapítható, különösen, ha a támadás hirtelen és intenzív…….

Torzít vagy tisztít a fizikai tapasztalat?

Sokan félnek attól, hogy ha a döntéshozó „túl közel” kerül az erőszak megtapasztalásához, akkor torzulhat az objektivitása. Valójában azonban épp a tapasztalat hiánya vezethet félreértelmezéshez.

A Yale Law Journal 2022-es esszéje – Legal Realism in Embodied Practice- szerint az empirikus tapasztalattal rendelkező döntéshozók mélyebb jogértelmezési rétegeket tárnak fel, különösen testi sértéses ügyekben. A fizikai tapasztalat nem elfogultságot szül, hanem értelmezési hátteret ad: tudni fogja, mi az ösztönös védekezés, és mi a tudatos bántalmazás.

A vádlott által tanúsított reakció a támadás gyorsasága és a testi adottságok alapján indokolható, különösen, ha a védekező nem képzett harcos, hanem egy civil állampolgár…….

Miért lenne jó, ha döntéshozók edzésen tapasztalnák meg a kontroll elvesztését?

Az emberi viselkedés határhelyzetekben mutatja meg igazi arcát. Egy szorítóban, ahol biztonságos a tér, de jelen van a feszültség, a kontroll elvesztése, a pánik – olyan élményt ad, amely egyetlen törvényszéki jegyzőkönyv sem képes visszaadni.

A jogászképzés jelenlegi magyar rendszere alig biztosít lehetőséget arra, hogy a hallgatók megtapasztalják a konfliktuskezelés testi, pszichológiai vetületeit. Ezen változtatni lehetne akár szabadon választható kurzusok, akár rendészeti együttműködések révén.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen már jelen vannak ilyen modulok a rendészeti hallgatók számára. A jövőben jogászok számára is érdemes lenne legalább szimulációs gyakorlatokat bevezetni, különösen a büntetőjog területén.

Harcos jogász vagy jogtudatos harcos?

Nem cél, hogy minden jogász tatamira lépjen, de az igen, hogy ne csak papíron ismerje a testi sértés, a jogos védelem vagy a bántalmazás fogalmát. A harcművészetek – különösen a kontrollra épülő formái – segíthetnek megérteni, mit jelent a félelem, a pánik, a védekezés, vagy épp az agresszió.

A cél nem a győzelem, hanem az önmagunk feletti uralom, de szem előtt kell tartani a saját, illetve mások testi épségét is!

Ha ez a szemlélet átszivárogna a jog világába, talán több emberség, több méltányosság jelenne meg az ítéletekben – és kevesebb tévedés.

Jó magam elmondhatom, hogy nem mindig voltam jogász, hiszen főleg a 90-es években, illetve a 2000-es évek elején számos szórakozóhelyen dolgoztam , mint – hogy is mondjam szépen: kidobó, kuveros….stb. Lehet válogatni…. Abból fizettem a jogi tanulmányaimat!

Ergo előbb találkoztam sokszor testközelből a jogos védelmi vagy nem jogos védelmi helyzetekkel, akár a könnyű, illetve súlyos testi sértés kérdéskörével. Így mire a jogi egyetem ezekről a témakörökről tanultam, képben voltam gyakorlatból. Mondták is az oktatóim, hogy milyen élethű példákat hozok, mondok.

Hivatkozások, ajánlott irodalom

Magyar források:

– a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény – Btk.- – 22. § [jogos védelem]

Gellér Balázs – Ambrus István: A jogos védelmi helyzetben kifejtett elhárító cselekmény szükségessége, valamint a szituációs jogos védelem a legújabb bírói gyakorlat tükrében – MJ, 2018/2., 119-128. o.-

szakcikkadatbazis.hu/doc/1063775

– Dr. Mészáros Ádám Zoltán: A jogos védelem és a végszükség korlátainak túllépéséről

– BJSZ, 2014/2., 62-68. o.-

szakcikkadatbazis.hu/doc/7576449

Nemzetközi források:

– Harvard Law School Conflict Resolution Program (2021): Experiential Modules in Legal Training

– Yale Law Journal (2022): Legal Realism in Embodied Practice

– Lord Woolf Speech Archive (2001): Justice, Experience and the Human Element

– Pepperdine School of Law: Embodied Conflict Modules in Legal Curriculum

Dr. Varga István Károly

Tetszett az írás?
Egy kattintás Neked, hatalmas segítség nekünk!
Oszd meg, hogy másokhoz is eljusson, és támogasd a katanamagazin.hu-t!