A kőlámpások világa

– Az ishi-dōrō története és jelentősége a japán kertművészetben –

A japán kertek egyik legismertebb és legszebb elemei a kőlámpások, azaz az ishi-dōrō-k. Ezek a különleges formájú, finoman megmunkált, kőből készült lámpások nem csupán díszítőelemek, hanem mély spirituális és kulturális jelentéssel is bírnak. Eredetük a buddhista hagyományokhoz vezet vissza, de az évszázadok során átalakult szerepük a japán esztétika és filozófia lenyomata is egyben.

A kőlámpások Japánba a 6. században kerültek a buddhizmus elterjedésével együtt. Kezdetben a templomokban használták őket, ahol szakrális fényforrásként szolgáltak, megvilágítva a szent ösvényeket, szertartási tereket. A lámpás fénye a tudatosság, a megvilágosodás és az isteni jelenlét jelképe volt.
A Heian-korban (794–1185) már megjelentek a nemesi kertekben is, de a valódi elterjedésük a Muromachi-korra (1336–1573) tehető, amikor a chanoyu (teaceremónia) és a zen buddhizmus hatására a természetes, letisztult formavilág vált uralkodóvá. A teakertekben a lámpások funkcionális világítótestek voltak, de egyúttal segítették a vendéget az elmélyülésben és az úton való haladásban – fizikai és spirituális értelemben is.

A korai kőlámpások a buddhista templomokban függő bronzlámpák alakját utánozták, de hamarosan kialakult a kőfaragás saját formavilága. Sokféle követ, műkövet használnak, de a legszebb, a legtartósabb a gránit.
A japán kőlámpások sokfélesége lenyűgöző. Az egyes típusokat formájuk, elhelyezésük és funkciójuk szerint osztályozzák. Íme néhány a legismertebb típusok közül:

Yukimi-dōrō – „Hónéző lámpás”

Nevét a híres Kasuga-taisha szentélyről kapta. Magas, elegáns, többnyire hatszögletű lámpás, gyakori a sinto szentélyeknél. Gyakran oszlopon áll, és klasszikus templomi stílust követ.

Alacsonyabb, széles, lapos tetejű lámpás, amely tavak vagy vízpartok mellé helyezhető. A név utal arra, hogy a lapos tetőn megülő hó látványa különösen szép télen.

Oszlopos szerkezetű, gyakran kertekben alkalmazott típus, amely kiemelkedik a környezetéből, és fókuszpontként szolgál.

A lámpás alsó része a földbe van süllyesztve. Egyszerű, természetes hatást kelt, mintha a kert része lenne már évszázadok óta.

Szabadon álló, könnyebben mozgatható lámpás, amelyet gyakran kisebb terekbe vagy beltérbe is elhelyeznek.

Egyedi és játékos forma, amelyet Furuta Oribe, a híres teaszertartás-mester stílusáról neveztek el. Aszimmetrikus, rusztikus, kifejezetten wabi-sabi hangulatot áraszt.

A japán kert nem pusztán dekoráció – spirituális tér. Minden elemének – így a lámpásnak is – helye, funkciója és jelentése van. Az ishi-dōrō gyakran útkereszteződések, kapuk, tavak mellett vagy a teaházhoz vezető út mentén kap helyet. A célja nem csak a világítás volt – sok esetben inkább a fényre emlékeztet, mintsem valóban világít.

A lámpás hozzájárul a kert csendjéhez, időtlen hangulatához. Árnyéka és formája az évszakok változásával más-más arcát mutatja. Télen a hóval borított tető, tavasszal a ráhulló virágszirmok, ősszel a lehulló falevelek – mind-mind más hangulatot keltenek.

A hagyományos kőlámpások általában öt részből állnak, amelyek a buddhista világnézet szerint az öt elemnek (godai) felelnek meg:

  1. Alap (Kiso vagy Kidan) – a földet jelképezi (chi).
  2. Oszlop (Sao) – a vizet (sui).
  3. Lámpatest (Hibukuro) – a tüzet (ka), ahol a fény születik.
  4. Tető (Kasa) – a szelet ().
  5. Dísz vagy csúcs (Hōju vagy Ukebana) – az ürességet (), az éteri világot.

Ez az elrendezés nemcsak esztétikai, hanem szellemi jelentőséggel is bír: a lámpás a világmindenség szimbóluma.

Oribe-dōrō

Manapság a japán kőlámpások nemcsak Japánban, hanem világszerte népszerűek lettek a japán kertek szerelmesei között. Díszítőelemként jelennek meg nyilvános parkokban, magánkertekben, sőt, beltéri enteriőrökben is. Emellett a hagyományőrző szentélyekben és templomokban továbbra is megtalálhatók eredeti funkciójuk szerint is.

Hirdetés

Hirdetés

Legújabb híreink

Megtekintés: 59 Második rész Szabó Franciska nemcsak a tatamin bizonyított. Európa-bajnoki aranyérem, világszínvonalú eredmények, emberpróbáló döntések és mély magánéleti küzdelmek […]

Megtekintés: 13 A 2023/2024-es tanévben nyújtott kimagasló tanulmányi- és sportteljesítményéért a Magyarország jó tanulója, jó sportolója címet kapta Őri Panna […]

Megtekintés: 11 A sportág történetében először lett vegyes csapatversenyben világbajnok Georgia válogatottja, korábban minden alkalommal Japáné lett ez a cím. […]

Megtekintés: 48 A ring még üres. Két versenyző egymással szemben áll, szinte mozdulatlanul, tekintetük összefonódik. Nincs ütés, nincs rúgás, mégis […]

Események

A ringek királyait láthatjuk Debrecenben

Megtekintés: 206 2025. május 24-én egy felejthetetlen sporteseményre invitálunk mindenkit!A Bázis Kick-Box Ring Magyar Bajnokság Döntője egy egész napos rendezvény,

Május elején jön a 3. Okinawai Napok

Megtekintés: 113 Ahogy tavaly és tavalyelőtt, Harsányi László főszervezőnek és csapatának köszönhetően idén is autentikus okinawai karate mesterektől tanulhatnak a

Menütérkép

Riportok

Partnerek

Hirdetés

Látogatók száma: 81430
Scroll to Top