James DeMile nem csupán Bruce Lee egyik első amerikai tanítványa volt, hanem saját, tudományos alapokon nyugvó harcművészeti rendszert is alkotott, amely az utcai önvédelemre fókuszált. Katonai múltja, utcai harcokban szerzett tapasztalatai és Bruce Lee mellett töltött évei révén DeMile máig ható örökséget hagyott a modern küzdősportok világában.
Ha valakit joggal lehet a modern harcművészetek egyik csendes, de hatásos úttörőjének nevezni, az James DeMile. Katonai múlttal, utcai harcokkal, majd Bruce Lee oldalán szerzett tapasztalataival nemcsak tanúja, hanem aktív részese volt annak az evolúciónak, amely a keleti harcművészeteket elérhetővé tette a nyugati világ számára.
James W. DeMile 1938. június 6-án született, és fiatal korát nem éppen kiegyensúlyozott környezetben töltötte. Tengerészként szolgált az amerikai haditengerészetnél, ahol verekedések és kocsmai konfliktusok mindennaposak voltak. Később a légierőhöz csatlakozott, de igazi formálódása akkor kezdődött, amikor találkozott egy vékony, ám villámgyors hongkongi fiatalemberrel: Bruce Lee-vel.
DeMile a Seattle-i Edison Technical School hallgatója volt az 1950-es évek végén, amikor Bruce Lee először tanítani kezdett az Egyesült Államokban. James DeMile lett az egyik első tanítványa — és egyben az egyik legkeményebb is. Fizikuma alapján kevesen gondolták volna, hogy fogékonnyá válik a kínai harcművészetekre, de Bruce Lee gyorsan rámutatott, hogy az erő önmagában nem minden.
Lee egy nyilvános bemutatón keresztül csábította be DeMile-t diákjai közé, amikor a seattle-i Edison Műszaki Iskolába járt. A 18/19 éves Lee önkéntest keresve a közönség soraiban felfedezte a 20/21 éves DeMile-t, a légierő korábbi nehézsúlyú bokszbajnokát . Bruce felfigyelt DeMile atletikus alkatára, és színpadra hívta. DeMile úgy gondolta, könnyű lesz megállítani Lee-t, mivel ellenfele mindössze 175 cm magas és nem nyomott többet 60 kg-nál, de Lee hamarosan legyőzte. Lenyűgözve DeMile-t a bemutató után Lee-hez fordult, hogy megkérdezze, tanulhatna-e tőle.
DeMile lenyűgözve figyelte mesterét: “Úgy ütött meg, hogy észre sem vettem, míg meg nem éreztem” — emlékezett vissza később. Az együtt töltött edzések során DeMile volt az egyik kulcsszereplő abban, hogy Lee elkezdje kidolgozni saját, pragmatikusabb harci rendszerét, amely később a Jeet Kune Do alapját képezte.
DeMile ugyan sosem tanulta meg teljes mélységében a klasszikus Wing Chun rendszert, mégis komoly technikai tudással rendelkezett Bruce Lee módszerein keresztül. Később kidolgozta saját stílusát is, amely a “Wing Chun Do” vagy “Scientific Street Fighting” néven vált ismertté. Ez a rendszer az utcai önvédelemre, a gyors reakciókra, a minimális mozgásra és az ellenfél irányítására koncentrált. DeMile nagy hangsúlyt fektetett a logikus, tudományos alapokra épített technikákra — innen ered a stílus elnevezése is.
James DeMile több könyvet is írt a harcművészetekről, köztük a legismertebb talán a “Tao of Wing Chun Do” és “Bruce Lee’s 1 and 3 Inch Power Punch”. Ezek nemcsak technikai útmutatók, hanem betekintést is adnak Bruce Lee edzésmódszereibe, gondolkodásmódjába és filozófiájába. Tanítványai közül többen iskolákat alapítottak világszerte, így DeMile hatása a mai napig érzékelhető az önvédelemre épülő rendszerekben.
A Sárkány tanítványai című könyvében DeMile azt állította, hogy mindannyian bábuk voltak Lee képzésében. Az egyik oka annak, hogy Lee módosította a Wing Chun technikáit és megalkotta a Jeet Kune Do-t , az volt, hogy a nyugatiak nagyobbak és erősebbek voltak nála, és ha egyszer megtanulták a Wing Chun alapjait, valódi fenyegetést jelenthettek számára.
James DeMile 2021. augusztus 15-én hunyt el. Bár neve nem vált olyan ismertté, mint Bruce Lee-é, azok számára, akik ismerik a Jeet Kune Do eredettörténetét, vagy követik az önvédelem gyakorlati irányzatait, DeMile munkássága megkerülhetetlen.
Tetszett az írás?
Egy kattintás Neked, hatalmas segítség nekünk!
Oszd meg, hogy másokhoz is eljusson, és támogasd a katanamagazin.hu-t!
