Fiatal volt, alacsony termetű és szinte súlytalan – mégis ő lett a modern judo egyik első legendája. Saigō Shirō, a „Kodokan négy őrzője” közé tartozott, és olyan technikai tudással, gyorsasággal és elszántsággal vívta ki ezt a címet, amely megrengette a régi iskola harcművészeit. Élete nemcsak sporttörténeti mérföldkő, hanem egy izgalmas történet a tehetség, a konfliktus és a hírnév rövid, de annál fényesebb pillanatairól.

A japán harcművészetek történetének egyik legérdekesebb, mégis kevéssé ismert alakja Saigō Shirō (1866–1922), aki már fiatal korában a judo egyik legnagyobb tehetségeként tűnt fel. Mindössze 15 évesen lett a Kodokan tagja, és Jigoro Kano mester személyesen figyelt fel kivételes adottságaira. Habár kis termetű volt, a mozgása, gyorsasága és technikai precizitása messze kiemelte kortársai közül.
Shiro Saigo 1866. február 4-én született a japán Fukushima prefektúrában, Aizuwakamatsuban , Shida Sadajiro szamuráj harmadik fiaként . Gyermekkorában az Aizu klán harcstílusát, az oshikiuchit kezdte gyakorolni. 1882-ben Saigo Tokióba költözött, és még abban az évben, augusztusban beiratkozott a Kōdōkanba , ahol Jigoro Kano második tanítványa lett . 1883 – ban Tsunejiro Tomitával együtt elsőként kapta meg a dzsúdó történetében a shodant a dzsúdó megalapítójától A diploma megszerzésének napján felvette a dojoyaburi kihívást Sakujiro Yokoyama ellen , egy sokkal nehezebb dzsúdzsucukával, és legyőzte őt, ami arra ösztönözte Yokoyamát, hogy ő is csatlakozzon az iskolához.

A rendkívül fürge Shiro-t a „Macska” becenévvel illették, mivel képes volt lábra érkezni dobáskor – ezt a képességet valódi macskáknál is megfigyelte, és úgy fejlesztette, hogy egy épület második emeletéről ugrott le. A legendás Yama Arashi (Hegyvihar) dobást mesteri szinten alkalmazta, sőt, sokan neki tulajdonítják annak harci alkalmazásban való tökéletesítését. Az 1880-as évek végén több nyilvános bemutató és küzdelem során is bizonyította, hogy a Kodokan újfajta rendszere felülmúlhatja a tradicionális jiu-jitsu iskolák módszereit.
Kano mester négy tanítványt nevezett meg, akiknek különös szerepet szánt a judo jövőjének alakításában – ők voltak a „Kodokan Shitenno”, vagyis a Kodokan Négy Őrzője. Saigō Shirō volt közülük a legfiatalabb, de kétségtelenül az egyik legkarizmatikusabb is.

Szaigónak volt köszönhető a Kodokan dzsúdó korai népszerűségének növekedése , amikor könnyedén legyőzve egy sokkal nagyobb ellenfelet, bebizonyította fölényét:
1885-ben és 1886-ban az első külföldiek csatlakoztak a Kami Niban-cho dodzsóhoz, hogy dzsúdót tanuljanak. Közöttük volt két amerikai testvér is. Az idősebb, aki körülbelül 100 kilogrammot nyomott, angoltanár volt, a sokkal vékonyabb testalkatú fiatalabb pedig egy kereskedőház alkalmazottja. Bár Shiro Saigo sokkal alacsonyabb és könnyebb volt, mint az idősebb, Saigo mégis könnyedén tudta dobni a testes amerikait. Mivel gyorsan elterjedt a híre a nagydarab külföldiek között, Saigo hírességgé vált. Különösen a nem dzsúdókat nyűgözte le leginkább az a látvány, hogy egy ilyen alacsony ember milyen könnyedén dob el egy sokkal nagyobb ellenfelet, olyannyira, hogy Saigo hőstettei sok mást is arra ösztönöztek, hogy dzsúdót tanuljanak. Így, szupersztárunk képességeinek köszönhetően, hirtelen megugrott a Kodokan tagságra jelentkezők száma.
Azonban a tehetség és a siker árnyoldallal is járhat. Saigō hirtelen dühkitörései és botrányos viselkedése többször is próbára tette mestere türelmét. Egy súlyos incidens után, amely egy utcai verekedéssel végződött, Saigōnak el kellett hagynia a Kodokant, és ezzel gyakorlatilag véget vetett ígéretes karrierjének. Kano, bár csalódott volt, soha nem tagadta meg egykori tanítványának érdemeit. Saigō Nagaszakiba vonult vissza , és élete hátralévő részét a kjúdónak szentelte. Kano halála után 6. dan fokozatot adományozott neki.
Bár a Kodokant el kellett hagynia, Saigō neve örökre bevésődött a judo történetébe. Legendája ma is él: ő az élő példája annak, hogy a technikai tudás és a karizma képes lehet megrengetni a tradíció falait, de az alázat és önfegyelem hiánya akár végzetes is lehet.
Tetszett az írás?
Egy kattintás Neked, hatalmas segítség nekünk!
Oszd meg, hogy másokhoz is eljusson, és támogasd a katanamagazin.hu-t!