Hatodik rész

Bun BU Ryodo: A kétrétű ösvény

Kyu Shin Ryu:
Az iskola, amely azt tanítja, hogyan irányítsuk a tudatot

Ég és föld harmóniában

A zen és a harcművészetek gyakorlásakor egyaránt a kilégzésre a legfontosabb koncentrálni. Így a test alsó részeihez és a gerincoszlophoz is eljut az energia, és ez friss erőhöz juttat, s megszünteti a test feszültségét. A zazent nem lehet „félgőzzel” csinálni, a testtartásra és a légzésre maradéktalanul kell összpontosítani. A zazen csak így marad örökké friss és Új, és nem válik fénye vesztetté. Ha az ember ténylegesen gyakorol, akkor a zazen végső soron sokkal nehezebb lesz, mint a harcművészetek. A mindennapos gyakorlás dokanná, az ismétlésben megjelenő lényeggé válik. A zazenben is Újra és Újra gyakorlunk, minden alkalommal életre vagy halálra.

A japán budo közvetlenül a filozófiából, vallásból és etikából alakult ki, anélkül, hogy kapcsolatba került volna bármelyik sporttal. Ez a magyarázata annak, hogy az ősi budo-ról általunk is olvasható régi szövegek intellektuális és szellemi feltáró folyamatokat vizsgálnak, amelyek az ego szemlélését és meg értését tűzik ki célul. Továbbá elmagyarázzák és megtanítják az úton járás mély igazságokat rejtő technikáját.

Hogyan gyakorolj? A do, ami japánul az utat jelenti, nemcsak technika, wasa. A kendo, judo, aikido és kyudo együttesen alkotják a budo-t. A bu írásjel, ha elemezzük, a kard letételét, a harc abbahagyását is jelenti.
A teázás szertartását chado-nak hívják. Az ikebanának vagy virágkötészetnek kado a neve. A kalligráfia a shodo. Az illatosítószerek, mint például az illatosított szantálfa, amely elég és elillan, a kodo. Kodo Sawaki szerette a kodo-t, ezért ugyanezt a ne vet viselte.
A do, az út gyakorlása magába foglalja életünk mikéntjét, egonk nevelését, és azt a módszert, ami Saját tudatunk mélységeinek megértéséhez vezet. A buddhizmus a Buddha útját, vagyis igazi, eredeti természetünk felfedezésének útját jelenti. És jelenti a földdel és éggel harmóniában levő cselekvéseket, melyek révén a belső tudat vagy szellem teljes szabadsága megvalósulhat. Hagyd magad mögött az egoizmust!

Sekito Zenji (i. sz. 700-790) a Sandokai (A lényeg és a jelenségek összefonódása) című könyvében Írja az úton járóról: „Nincsen mester Északon és nincsen mester Délen.” A Hokyo Zanmai (A becses tükör szamádhi-ja), amely egy másik alapmű, jelentése: az út lényege; míg Eno egyik tanítványa, Yoka Daichi (649-7 13) műve, a Shodoka azt jelenti: tanúságot tenni az útról, vagy megvalósítani azt. Sho többek között azt jelenti, hogy „garantálni”, a ka pedig „recitálni”, tehát a recitálás biztosítja, vagy teszi az utat valósággá.
A japán nemzeti vallás, a shinto, tulajdonképpen shindo, az istenek útja.

Indiából Bódhidharma vitte Kínába a zen szellemét, így került a mahájána buddhizmus Kínába, és az ottani gondolkodással összefonódva vált igazi úttá. Mára jóformán kihalt Kínában a buddhizmus, de a do beivódott az ottani életmódba. Még Mao sem tudta kiirtani. Ha egyszer elkezdődött a do kyo, az útról való tanítás, akkor sohasem fejeződik be, ma sem. A zen és az út fogalma mindig is összefonódott, ezért a nagy zen mesterek dóról beszélnek, és soha sem használják a zen szót; ez inkább Nyugaton szokás.

Yamada Soko (1622-1685), egy híres japántanító alaposan megvizsgálta a szamurájok útját. Úgy gondolta, hogy műveltebbeknek kellene lenniük, ezért összeállított számukra egy speciális oktatási tervet.

„Ha egy szamuráj a népet akarja kormányozni politikai felelősséggel rendelkező vezető akar lenni, akkor az úttal összhangban kell lennie. Ne csak harcos legyen, hanem a budo-n kívül tegyen szert intellektuális tudásra, és tanulmányozza az irodalmat, a buddhizmust, a kínai és a shinto filozófiát.”

A bushido szolgált a japán oktatás alapjául egészen a háború végéig. Én is ebben az oktatásban részesültem; a bushido tanítóktól egyszerre katonai és polgári oktatást is kaptunk. Ez volt a bun bu ryodo, a kétrétű ösvény.

Mindkettő szükséges, mint a nőiesség és a férfiasság, mint a madár két szárnya. Az irodalom, a filozófia, a költészet és a kultúra általánosan nőies jellegűek, míg a budo és a katonai mesterségek férfiasak. S e kettőnek mindig harmóniában kell lennie. Önmagukban, különváltan nem létezhetnek. Nem csupán a tan részei, a tudás részei, a tudás alapjai, hanem ez maga a bölcsesség Útja. Tehát a bölcs így kormányozza a népet. Ezért kívánták meg a szamurájtól a tanulást és az erkölcsös élet gyakorlását. Nemes tulajdonságokkal rendelkezőknek, emelkedett gondolkodásúaknak kel lett lenniük, akik egyaránt tanulmányozzák a civilizáció történetét és gyakorolják az utat.

A múltban Yamada Soko tanításában csak a kiválasztottak részesültek, a közemberek számára nem volt elérhető, mivel azonban ez a kétrétű tanítás, a szamurájok útja rendkívül erőteljes, egyre népszerűbbé válik Japánban, és hírneve az egész világon terjed. Ennek oka pedig az, hogy a szamurájok tetteinek mozgatórugója a zen bölcsessége. Dogen Bendowa című könyve a szamurájok neveléséről és az egész tudatot átjáró mély belső útról szól.

Ben azt jelenti: tanulmányozni és megérteni; a do utat, a wa beszédet jelent. Bendowa: beszéd általi megértés. S e szöveg azt a nevelést, módszert tartalmazza, amely az Út megértéséhez vezethet. A Bendowa elmagyarázza az Út lényegét, a zazent, és azt, hogy miképp gyakorolják az utat. A Gakidoyojinshu-nak, Dogen másik művének ugyanez a probléma a kiindulópontja: hogyan tanulmányozzuk az utat? A figyelemről, az éberségről, az utat tanulmányozó ember éberségéről szól a szöveg.

Másutt, a Genjokoan-ban így ír Dogen: „Mi a Buddha? Önmagunk tanulmányozása. Mi önmagunk tanulmányozása? A megfeledkezés önmagunkról.”
Mi a bodai shin? Mi a megvilágosult vagy felébredett szellem, a bodai, a satori? Az maga az Út. „Ne gondolkodj. Ne kutass. Ne vágyakozz. Ne ragadj meg. Ne fogadj be. Ne engedj el.”

A tendo minden jelenség, a kozmikus erő, a kozmikus rend követését jelenti. Azonban mindezek meg értéséhez a zazent kell gyakorolni, amely az összpontosítás és a felébredés testhelyzete, és az említett szövegek mindegyike utal rá. Egy tett csak akkor lesz helyes, ha megelőzi, és cselekvés közben is együtt jár vele a meditáció. Csak így létezhet valódi szabadság.

Folytatjuk…