Hetedik rész

Bun BU Ryodo: A kétrétű ösvény

Kyu Shin Ryu:
Az iskola, amely azt tanítja, hogyan irányítsuk a tudatot
2

Ki: energia

A harcművészet mindegyik ága – judo, kendo, kyudo – saját technikával rendelkezik. A zazenben a testtartásra összpontosítás is wasa. Szükséges a wasa, de az nem igazi judoka aki  csak a judót tanulja. A harcművészetekben általában tíz-húsz évig elengedhetetlenül kell dolgozni a technikán. De az elsődleges szerep mindig a tudatállapoté, a tudatosságé lesz, s ezt a legtisztábban az íjászatban figyelhetjük meg. A tudat és a test, a szellem és a testhelyzet, a tudat és a wasa közötti összekötő láncszem a lélegzet. Ez válik kivé (energiaforrássá); ugyanezt jelenti az aikidoban a ki szótag. A technika (wasa), az aktivitás (ki), és a tudat vagy szellem (shin) a budo három pillére. A zazenben a testhelyzet által lehet egyensúlyba hozni a tudatot és a lélegzést; de küzdelem közben az erőteljes fizikai aktivitás miatt nehéz egyenletesen lélegezni.

 Amikor valaki elkezd zazent gyakorolni, természetes, hogy sok nehézséggel találja magát szemben. De később könnyedén egyensúlyba kerül a helyes testtartás, a tudatállapot és a lélegzés. Eleinte tudatosan, türelemmel kell a testtartáson javítani, erőfeszítést kell tenni, hogy kihúzzuk a nyakunkat és szándékosan a kilégzésre koncentráljunk. Néhány év gyakorlás elteltével azonban már öntudatlanul is képesek leszünk koncentrálni.
A zazen testtartás nagyon hamar, szinte azonnal eredményt hoz -nem úgy, mint a budo, ahol négy vagy Öt év múltán, a harmadik danfokozatnál fogsz tudni a technikán túl valami másra is összpontosítani. A zazenben a kezdet kezdetétől a testtartás befolyásolja a tudatosságot.

Lao-ce követője, a kínai Mishotsu harcoló kakasokról írott története világosan szemlélteti az elmondottakat.
Élt egyszer egy király, aki elhatározta, hogy olyan kakasa lesz, amelyik az összes viadalt megnyeri. Megkérte hát egyik alattvalóját, hogy neveljen számára ilyet. Az nekifogott, és a kakast megtanította az összes küzdőtechnikára.
Tíz nap elteltével a király megkérdezte:
„Megrendezhetem a kakasviadalt?”
„Semmi esetre sem” -mondta az idomár. „Igaz, már elég erős, de ereje még üres, tüzes levegő, állandóan verekedni akar, túlzottan izgatott, és még nincs állóképessége.”
Tíz nap múlva újra megkérdezte alattvalójától:
„Most már megszervezhetem a viadalt?”
„Nem! Még nem! Még mindig túl vad, és valahányszor kukorékolásra lesz figyelmes, jöjjön az akár a szomszéd faluból, dühbe gurul és verekedni akar.”
Újabb tíz nap telt el, és a király harmadszor is fel tette a kérdést: „Most beleegyezel?”
Az idomár így válaszolt: „Nos, már nem keríti hatalmába a szenvedély, nyugodt marad, ha kukorékolást hall. Jó a testtartása és tudja tartalékolni az erejét. Nem jön ki a sodrából ok nélkül. Ha ránézel, ereje és energiája rejtve marad előtted.”
„Akkor belevághatunk?”
„Talán” -felelte az idomár.
Rengeteg kakast összehívtak, és megkezdődött a viadal De egy sem merészkedett a király kakasának közelébe. Küzdelemre sem került sor, mert a többi mind ijedten el futott. A kakas rendíthetetlen vált. Jóval túl volt már a technikai tudáson Hatalmas benső energiával rendelkezett, de ezt soha nem mutatta. Így ereje megmaradt bensejében, és nyugodt magabiztossága, valamint hivalkodástól mentes ereje a többieket főhajtásra kényszerítette.

Aki rendszeresen gyakorol zazent, az öntudatlanul, természetesen, automatikusan tudni fogja a budo titkát. Akkor lehet, hogy nem lesz szüksége a technika használatára, a judo, az aikido, a karate vagy a kendo gyakorlására. Az emberek távolságot fognak tartani, és nem lesz szükség küzdelemre. A budo igazi Útja nem a küzdelmen, harcon keresztül vezet, hanem túl van életen és halálon, túl a győzelmen és vereségen. A kard titka soha nem a kard előrántásában rejlik. Nem szabad előhúzni a kardot, mert aki megpróbál megölni valakit, annak saját magának is meg kell halnia érte. Ehelyett az embernek saját magát, saját tudatát kell megölnie, ez megijeszti az embereket és elmenekülnek. Az ember így a legerősebb, és a többiek kellő távolságban maradnak tőle. Többé nincs szüksége arra, hogy győzelmet arasson felettük.

A zazenben a kilégzésre összpontosítás teremti meg azt a viszonyt, amely a tudatosságot és a testtartást kiegyensúlyozza. Egyensúlyt valósít meg az izmok, az idegek, a hypotlialamus és a thalamus között. Rendszeres zazen gyakorlással ez öntudatlanul, természetesen és automatikusan létrejön. A hold tükörképe mozdulatlan a patak felszínén, nem folyik lova. Csak a Víz változtatja helyét szüntelen. A zazenben nem szabad egy gondolatnál hosszasan időznöd, mert azoknak a semmiben kell lakozniuk. Hagyd, hogy gondolataid tovasuhanjanak, Így megtapasztalhatod az ego lényegét.
Kezdetben ne akadályozd, ha személyes gondolatok merülnek fel benned, hagyd felbukkanni és tova- tűnni őket. Később a tudatalattid jelenik meg. Hagyd azt is felbukkanni és eltávolodni. Az ember egyszer gondolkozik, máskor pedig nem. Azonban idő múltával a tudat kitisztul, olyan lesz, mint a hold, melynek tükörképe a csobogó Víz felszínén nyugszik. De ne próbáld megszakítani a gondolatokat. Zazen közben nem kell azt mondogatnod magadnak: „A hold tükörképéhez kell hasonlatossá válnom…”
A tudat, tudatosság ás a valódi ego közötti kapcsolatot a holdhoz, a hold tükörképéhez és a patak vizéhez hasonlítják. Csak gyakorold a zazent, shikantaza. A hishiryot, a szatorit sem lehet tudatosan meg érteni, megragadni. „Egyetlen kéz sem markolta meg a hold árnyékát a folyó felszínén.”

Takuan mester a zenben ás a harcművészetekben -különösen a kendóban -egyaránt nagyhírű. Sok szamurájt nevelt, és volt egy rendkívül híres követője, a legendás Miyamoto Musashi szamuráj. Egyik tanítása a fudo chi chinmyo roku volt.
A fu tagadás, ha mondat kezdetén áll, mint a fushiryo szóban. A do itt nem az utat. hanem a mozgást jelenti, a chi pedig a bölcsességet. Chinmyo azt jelenti: titkos, a roku pedig magyarázatot jelent. Tehát a kifejezés így hangzik „A mozdulatlan bölcsesség titkos magyarázata.” A mozdulatlan budo testtartás a muso testtartás, vagyis nem-testtartás.

Mi a mozdulatlan tudat, vagy szellem’? Mint mondtam, a tudat nem tapadhat meg, nem időzhet el semmin sem. Szabadon kell engednünk gondolatainkat, illúzióinkat, olyanok legyenek amilyenek az égen a felhők, ás a vízen a hold tükörképe. A hold nem mozog. A hold tükörképe sem mozdul. Nézd meg a pörgő csigát: amikor lassan forog,  akkor még inog, még mozog majd ahogy felgyorsul, stabil és mozdulatlan lesz. Aztán, akár egy öregember, újból dülöngélni kezd, és végül felborul. A patak vize folyik, és változik mozgás közben, de tudatunk, egónk lényege azonos a víz felszínén tükröződő holddal. Ezért ha nem időzünk gondolatainknál, hanem hagyjuk tovatűnni őket, akkor tudatunk lényege fudo, azaz mozdulatlan lesz. Tudatunk, egónk lényegisége maga Isten vagy Buddha, ez a zen tudat, a satori, a hishiryo. Ezért akár tízen is támadhatnak a szamurájra. ő győztesen fog kikerülni a harcból. Erről szólnak a japán filmek. Az európaiak számára ez elképzelhetetlen, pedig nem hitegetésről van Szó -a valóságban egyszerre tíz ember nem támadhat egyetlen emberre, csak egymás után. Amikor egy judo mestert tíz tanítvány felváltva támad meg, akkor a mester tudatossága pillanaton ként elmozdul, és az Új ellenfélre koncentrál.

Folytatjuk…

Az előzó részt IDE kattintva olvashatod