A Katana Magazin szerkesztősége felkért, hogy írjak a fekete öv fogalmáról, annak jelentőségéről, felelősségéről mester és tanítvány, de akár társadalmi léptékben egyaránt. Nyilván a téma kimeríthetetlen és regényeket lehetne róla írni, de sajnos ennél szűkösebb a keretem, így megpróbálom rövidebben összefoglalni az erről szerzett tapasztalataimat és véleményemet.

Ha valaki küzdősporttal, vagy harcművészetekkel foglalkozik, és ennek híre megy, akkor a környezet első kérdése az szokott lenni, hogy: ”Fekete öves vagy?” Ha a válasz Igen, akkor egy hosszú „húúúúúú” és elismerő szavak kísérik, miközben a „Yudansha” birodalma nem fejezhető ki csupán egy hosszú „húúúúúúú”-val. (Yudansha jelentése: fekete övvel rendelkezők csoportja)

Egy kis ismertető a japáni karate rendszerek övfokazatairól: 1. tanuló fokozatok színes övek, általában a világostól a sötétebb felé emelkednek tudásszint szerint, szimbolizálva a fokozatos érést a tanulmányokban. Kyokushin karatéban fehér, narancssárga, kék, sárga, zöld és barna színek a tanuló fokozatok, mindegyik színhez két kyu fokozat tartozik.

Ezután kezdődnek a fekete övek, szintén 1-10. dan-ig. Az 1. és 2. dan megszólítása Senpai, a 3. és 4. dan megszólítása Sensei, az 5. dan-tól Shihan. Az alapító használta a Renshi, Kyoshi Hanshi megszólításokat is azokra a mesterekre, akiknek kiemelkedő funkciójuk is volt a nemzetközi karate életben. 4. és 5. dan Renshi, 6. és 7. dan Kyoshi, illetve 8. dan és afelett lehet Hanshi a megszólítás.

Amikor a fekete öv, mint olyan elhangzik, a laikusok valami nagyon komoly, megtisztelő ranggal azonosítják, és általában csodálatukról tesznek tanúbizonyságot, mert nem ismerik a rendszer valódi belső lényegét és a tudás létrájának fokozatait. Valójában az 1. és 2. dan az utolsó tanuló fokozatok.

A Kyokushin alapító mestere, Oyama Masutatsu egyik híres gondolata volt, hogy: „A karate 1.000 nap gyakorlás után kezdődik és 10.000 nap gyakorlás után érheti el a csúcsot.” Mire utalt itt a mester? Arra, hogy a bentlakásos tanuló 3 évig él a központi Dojoban és 1.000 napig gyakorol, miután 2. dan fokozattal zárja az iskolát, amikortól „csak” kezdődik az igazi élete és nyithat saját Dojo-t. A tudásának másik felét egyedül az oktatáson keresztül sajátíthatja el. Így válik újabb 10 év alatt igazi Sensei-vé, azaz tanítóvá, amit a 3. és 4. dan fokozatok jelenítenek meg. Amikor pedig már saját fekete öves tanítványai is újabb Dojo-kat nyitnak, akkor válik a Sensei Shihan-ná, azaz mesterré.

A fekete öv társadalmi elimertsége és tisztelete valószínűleg lét dologból eredeztethető. Az egyik a mögé képzelt valódi képességek, a harc magas szintű ismerete, másrészt annak igen ritka volta. Gondolok itt arra, hogy 100-200 karatét kezdő tanulóból jó esetben, ha egy fekete öves lesz. A magasabb fokozatok hasonlóképpen ritkulnak.

Nyilván a fekete öv megszerzése egy magas szintű felelősségvállalást is kell jelentsen, hiszen egyrészt a Bushido erkölcsi irányelvei elvárják gyakorlójától, hogy a megszerzett képességeit csak az igazságosság jegyében használhatja, másrészt a megszerzett tudását illik átadnia másoknak, mert nem azért kapta azt, hogy öncélúan csak magának éljen vele. „Senki nem lehet annyira önző, hogy tudásából ne adjon át másoknak!”

A különböző fekete övek megszerzése a Kyokushin karatéban nagyon komoly fizikai, és szellemi megterhelést jelent, ezért világviszonylatban komoly tekintélyt jelent egy fekete öves harcosnak lenni. Különösen, ha a 2. és 3. dan fokozatokra még nagyobbak az elvárások. Ismert a 30-40-50 ellenfeles küzdelmek mibenléte, ahol a vizsgázó pihent ellenfelekkel kell, hogy folyamatosan megküzdjön „full contact” mérkőzésekben és a küzdelmek többségét meg kell nyerje, máskülönben sikertelen lesz a próbatétele. És ez csupán a küzdelem, amit minden esetben megelőz komoly erőnléti, bázistechnikai, formagyakorlati bemutató, ami olykor órákig is eltart. Így egy Kyokushin dan vizsga egy életre emlékezetes marad úgy a vizsgázónak, mint az azt figyelemmel kisérőknek egyaránt. A külső szemlélők sokszor elborzadnak az emberfeletti teljesítmények láttán, aminek a végén mindenki, vizsgázók, segítők és vizsgáztatók is könnyeikkel küzdve borulnak egymás nyakába és örülnek a sikeres vizsgának. 

Ezek a teljesítmények természetesen komoly hatással vannak az önbecsülésre, aminek túlértékelése szerénytelenséghez, az ego túlzott megerősödéséhez vezethet. Ezért fel kell hívni a figyelmet a megállás nélküli önkontrollra, szerénységre, alázatra és tiszteletre minden emberrel szemben. A megszerzett képességek éppen fordítottan kell a jellemben megjelenjen, mintsem azt egy kívülálló gondolná.

A test a lélek és a szellem hármasának együttes fejlődésében van a Yudansha lényege és ez az 1.-től a 10. dan fokozatig történő fejlődési lehetőségben tud kiteljesedni. Ezért a karate oktatói, mesterei életük minden percében ennek a társadalom felé betöltendő szerepüknek kell, hogy megfeleljenek.

Ez a mi felelősségünk, s nem is kevés!

OSU!

Hanshi Adámy István 9. dan Ph.D.