Nyolcadik rész

Bun BU Ryodo: A kétrétű ösvény

Kyu Shin Ryu:
Az iskola, amely azt tanítja, hogyan irányítsuk a tudatot
3.

Mit jelent a zen gyakorlása?

A Shobogenzo-ban Dógen így irt: „Mi a zazen? Tökéletesen benne lenni a pillanatban, a világegyetem valamennyi létezési formáján túl megvalósítani és élni a buddha állapotot. A zazen nem több minta valódi buddha élmény megtapasztalása függetlenül attól, hogy valaki buddhista-e vagy sem.”

Ez az egyszerű megfogalmazás a zen lényegét közvetíti, ami maga az egyszerűség. Mi a zazen lényege? A zazen jelentősége önmagában rejlik. Sok valótlanság hangzott már el e témáról,

1.
Ez az egyszerű megfogalmazás a zen lényegét közvetíti: magát az egyszerűséget. De mi a zazen lényege? A zazen jelentősége önmagában rejlik. Sok félreértés és téves nézet született már erről a témáról. Vannak, akik szerint a zazen meditáció valamiféle gondolkodás, vagy mentális folyamat. Valójában azonban a zazen nem „-izmus”, nem pusztán gondolkodás, és nem is meditáció abban az értelemben, ahogyan e szavakat a keresztény vagy hindu hagyományban általában használják. Pascal „gondolkodó nádszálnak” nevezte az embert, kifejezve azt az európai szemléletet, hogy a gondolkodás az emberi létezés alapja. Gondolkodás tölti ki egész életünket, és szinte senki sem képes felfogni a nem-gondolkodás lehetőségét. A tudósok, főként a filozófusok, egész életüket a gondolkodásnak szentelik, s még csak nem is álmodnak arról, hogy magát a gondolkodást vegyék kritika alá.

A zazen nem gondolkodás, és nem is nem-gondolkodás; túl van mindkettőn. Ez az egyéni tudatosságtól mentes tiszta gondolkodás, amely összhangban áll a világmindenséggel. Dógen meséli, hogy egyszer megkérdezték Yakusan (Yaoshan) mestertől: „Mire gondolsz zazen közben?” A mester így felelt: „Gondolkodás nélkül gondolkodom.” A hishiryo a gondolkodásnak az a dimenziója, ahol az egyéni tudatosság eltűnik. Ez a zen, a zazen lényege.
A hétköznapi életben természetesen fontos a tudatos gondolkodás, és semmiképpen nem szabad erőszakkal elnyomnunk. Ám időnként ráébredünk, hogy képesek vagyunk spontán módon, tudatosság vagy ego nélkül cselekedni. Ilyen pillanatokban – legyen szó művészetről, sportról vagy más tevékenységről – a test és a tudat teljesen eggyé válik a cselekvéssel. A tett magától születik, megelőzve a tudatos gondolkodást. Ez a tiszta cselekvés a zazen lényege.

2.
A zazen nem kínál semmiféle különleges, misztikus élményt, és nem a test vagy a tudat rendkívüli állapotát jelenti, hanem a visszatérést a természetes emberi létállapothoz. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a vallásnak rejtélyekkel és csodákkal kell együtt járnia, és a tudomány ellentéte kell legyen. Ugyanígy sokan úgy vélik, hogy a zazen célja valamiféle „megvilágosodás”, egy különleges tudatállapot elérése. Valójában azonban a meditáció – a Buddha testtartásában való összpontosítás – semmilyen kapcsolatban nincs ezekkel az elképzelésekkel. A vallások szertartásai gyakran érzelmeket keltenek és extatikus állapotba vezetnek, a zazen azonban más: nem törekszik semmiféle különleges testi vagy tudati állapot megvalósítására. Éppen ellenkezőleg: tökéletes visszatérést jelent a tiszta emberi állapothoz. Ez az állapot nem a nagy mesterek és szentek kiváltsága, hanem minden ember számára elérhető tapasztalat.
A zazen azt jelenti, hogy bensőséges kapcsolatba kerülsz önmagaddal, megízleled a belső egység valódi ízét, és harmóniába kerülsz az egyetemes léttel.

3.
A zazen nem önsanyargatás.
A sesshinről – vagyis a több napig tartó intenzív gyakorlásról – sokan azt hiszik, hogy lényege a hosszú órákon át tartó ülés, az alvás megvonása, a rizsen és zöldségen való élés, majd a kimerültség hatására bekövetkező eksztatikus állapot. Ez azonban súlyos tévedés, amelyet sajnos még Japánban is sok szerzetes elkövet.

Dógen így írt erről:
„A zazenhez egy vastag párnára van szükséged, amit a fűbe vagy egy pokrócra helyezel. A dojo legyen védett a széltől, huzattól és esőtől, a hőmérséklet pedig kellemes; ne legyen sem túl sötét, sem túl világos.”

Mindez rendkívül fontos, mert a zazen nem önsanyargatás, hanem az igazi békéhez és a megvilágosodáshoz vezető út.
Mi a zazen lényege? A testtartás, a légzés és a tudatállapot. Idővel életünk minden mozdulata ebből fakad, ám a forrás, a kiindulópont mindig a helyes ülés. A zazen testtartás maga a „helyes ülés”.

A párnát, amin ülünk, zafunak hívják. Tradicionális lótuszülésbe helyezkedünk (a jobb láb a bal combon, a bal láb a jobb combon, a talpak felfelé néznek). Fél lótuszban is ülhetünk (csak az egyik lábfejet tesszük az ellenkező combra, a másikat pedig alatta keresztezzük), a fontos az, hogy mindkét térdünkkel erőteljesen nyomjuk a talajt.

Test:
A törzs egyenes, a medence enyhén előredől így a belső szervek természetes helyzetbe kerülnek, és a has ellazul. A mesterem azt szokta mondani, hogy végbélnyílásnak a napot kellene néznie. A fej egyenes, az állat behúzzuk annyira, hogy az orr pontosan a köldök felett legyen, a fülek pedig merő legesek legyenek a vállakra. Dogen mondta: „A hátad olyan legyen, akár egy szakadék.” És ahogy én mondom gyakran zazen közben: „Nyomd az eget a fejeddel, nyomd a földet a térdeiddel.”

Kezek és vállak:
A csuklók a combokon nyugszanak, a tenyerek felfelé néznek, a jobb tenyér fogja át a bal tenyeret. A hüvelykujjak vízszintes vonalat formálva úgy érnek össze, hogy az általuk és a többi ujj által bezárt üreg két tojásnyi legyen. A kisujjak a hashoz érnek. A könyökök ne tapadjanak az oldalunkhoz, hanem enyhe ívet alkossanak, a vállak és a karok pedig lazán, természetesen helyezkedjenek el.

Száj és nyelv:
A szánkat becsukjuk, anélkül, hogy ajkainkat összeszorítanánk. Nyelvünk hegyét a felső fogsor mögött a szájpadláshoz érintjük.

Szemek:
Félig lehunyva, mozdulatlanul, körülbelül egy méterre magunk elé nézzenek, de ne összpontosítsanak semmire.

Légzés:
Ha a testtartás helyes, akkor a lélegzetvétel is helyes, természetes. A kilégzés hosszabb a belégzésnél, és miként a tehénbőgés, erőteljes és nyugodt, majd automatikusan következik a belégzés. A belső szervekben lefelé irányuló nyomás jelentkezik kilégzéskor, és a köldök alatt az alhas kifeszül. Zazen és kinhin közben a lélegzetvételnek csöndesnek, természetesnek, sohasem erőltetettnek és mindig egyformának kell lennie. A zazen a test és a tudat normális állapota: nyugalom, stabilitás, egyensúly, harmónia.

Amikor leülsz, dőlj néhányszor jobbra s balra, és fokozatosan állj meg egy kiegyensúlyozott és stabil helyzetben, mint a metronóm. A zazen gyakorlásának segítségével megtapasztalhatjuk a bennünk rejtő valódi életerőt. Nem létezik sem feszültség, sem ernyedtség, Csupán igazi szabadság és harmónia.
A zen mesterek azonban mindig azt tartották, hogy nem lehet szavakban kifejezni a zazent, az az emberek megtévesztése lenne, mintha festményt nyújtanánk át egy almáról, és azt bizonygatnánk, hogy jó ízű A zenben, ahogy azt gyakran mondom a kommunikáció, az átadás az én lelkemből a te lelkedbe történik, i shin den shin.

Folytatjuk…

Az előzó részt IDE kattintva olvashatod