A Magyar Tradicionális Hapkido Szövetség csapata egy felejthetetlen, edzésekkel és kulturális élményekkel teli hetet töltött Dél-Koreában. A mesterek fogadtatása, a közös edzések és a barátságos verseny igazi nemzetközi élménnyé tették az utazást, melynek keretében magyar hapkidosok testközelből tapasztalták meg a koreai mesterek felkészültségét, vendégszeretetét és a hagyományos harcművészet igazi szellemiségét.
Szeptember 29-én a Liszt Ferenc Repülőtérről felszállt egy gép, fedélzetén a Tradicionális Hapkido Szövetség 11 fős delegációjával. Tíz hapkidos és egy kísérő vágott neki annak az útnak, amely a koreai harcművészet otthonába vezetett – egy helyre, ahol minden mozdulatnak, minden ízületnek, minden lépésnek jelentősége van.
Másnap megérkeztünk Szöulba, ahonnan busz vitt tovább bbennünket Goyangba, az edzőtermek és a hétköznapi koreai élet pezsgő világába. Este hat órakor már az Eulji Kwan Harcművészeti Akadémia dojangjában álltunk, ahol Kim mester – Mae Yeol Kim 8. danos nagymester – éppen edzést tartott.
Meleg fogadtatás, csapatpólók, majd már kezdődhetett is az első edzés: rúgástechnikák és alapvető önvédelmi elemek rázták ki a tagokból az utazás fáradtságát.
Október 1-jén a csapat a Koreai Hapkido Szövetség szöuli központjába látogatott. A küldöttséget Sung Book Bae 9. danos elnökhelyettes fogadta, aki örömmel beszélt a Hapkido történetéről, a koreai íjászatról és a Kumdo – azaz a koreai kendo – hagyományairól.
Szó esett a magyar Hapkido jövőjéről is, majd egy közös ebéd zárta a látogatást.
A délután a versenyre való felkészüléssel telt, este pedig kezdetét vette a Nemzetközi Koreai–Magyar Barátságos Verseny.
Gyorsrúgás, rúgástechnika, önvédelem, fegyveres forma – a magyar csapat minden számban tisztességgel helytállt, pedig a koreai mezőny fiatal volt, többségük gyerek.
A 10 éves Krisztián például zöld övesként piros öves koreaiak ellen lépett fel – és kiválóan teljesített.
Az este végén a helyezettek érmet és oklevelet vehettek át.
Magyar eredmények:
Fekete övesek – Rúgástechnika és önvédelem
-
Indrik Gyula
-
Schmidt Mihály
-
Fekete Zente
-
Gáli Zsolt
Felnőtt színes övesek
-
Köles Kata
-
Vastag Róbert Pál
-
Pisonic Davor Iván
Gyerekek
Gyorsrúgás: 1. Vastag Krisztián
Nunchaku formagyakorlat: 1. Vastag Krisztián
Bírók:
Kopasz Attila (6. dan)
Hegyes Imre (4. dan)
A napot közös vacsorával zártuk az edzőteremben.
Október 2-a teljes egészében az önvédelemről szólt – egész napos tréninggel és koreai gasztronómiai kalandozásokkal.
Október 3-án Tang Soo Do és Soo Bak Do edzés következett Matthew Gilbert Hich 5. danos mester vezetésével, aki immár 26 éve él Koreában. A formagyakorlatok precizitása, a koreai karate erőteljes karaktere mindenkit lenyűgözött.
Délután két fekete övesünk sikeres 2. danos vizsgát tett.
A vizsgát Mae Yeol Kim (8. dan) és Kung Hyo Kim (7. dan) nagymesterek vezették.
Sikeres vizsgázók:
-
Idrik Gyula – 2. dan
-
Schmidt Mihály – 2. dan
Edzőjük: Hegyes Imre (4. dan) -
Felkészítésükben részt vett: Kopasz Attila (6. dan)
Október 4-én a Central Lake Park friss levegője adott otthont a reggeli Tang Soo Do edzésnek. Matt mester nemcsak a formákat tanította, hanem azok önvédelmi alkalmazását is megmutatta – ráadásul ő maga Hapkidóból is 1. danos, így a két rendszer közötti átmeneteket mesterien szemléltette.
Délután újabb önvédelmi edzések, majd egy online szeminárium következett, amelyre élőben kapcsolódtak be a nézők.
Az estét nunchaku gyakorlással zárták, végén pedig mindenki átvehette a részvételi oklevelét.
Október 5-én Szöul kulturális arcát ismerhette meg a csapat. A Koreai Nemzeti Múzeum gazdag kiállításai – a katonai hagyományoktól a művészeti örökségig – lenyűgöztek bennünket.
Tradicionális zenei bemutatók és a koreai sámánok szertartásai tették teljessé az élményt.
Este a 480 méter magas Namsan hegyre vezető felvonóval feljutottunk a TV-toronyhoz, ahonnan a majdnem tízmilliós Szöul panorámája tárult eléjük. A köd miatt a 236 méteres toronyba ugyan már nem mentünk fel, de a hegytetőről így is lélegzetelállító kilátás nyílt a városra.
Október 6-án Paju városába utaztunk, ahol a híres Demilitarizált Zóna (DMZ) lenyűgöző és egyben megrendítő látványa fogadott minket.
Drótkötélpályás felvonóval mentünk át a Han folyó túloldalára – ez még Dél-Korea területe, de a kerítésen túl már Észak-Korea fekszik, sűrű erdők takarásában.
Megtekintettük a szétlőtt hidat és azt a gőzmozdonyt, amely a koreai konfliktus egyik szimbolikus darabja.
Október 7-én, az utolsó napon Goyang látványosságai következtek: az aquaparkban cápák, rozmárok, trópusi állatok és tengeri élőlények várták a csapatot.
Délután öt órakor indultunk útnak a szöuli repülőtérre, ahonnan este elfoglaltuk helyünket a Magyarországra tartó gépre.
A magyar hapkidos csapat számára Dél-Korea nemcsak a technikák hazája volt, hanem egy inspiráló út, ahol edzések, mesterek, új barátságok és életre szóló emlékek formálták a napokat. Egy hét, amelyet technika, tradíció, barátság és kaland töltött meg – egy hét, amelyet minden résztvevő szívében magával hozott haza.
